A gyerekek egy 45 fős szegedi iskolai sítáborral érkeztek Ausztriába. Az orvosok szerint néhány nap múlva már elhagyhatják a kórházat. Egyikük a lábát, másikuk a karját törte el.

Minden sífelvonón biztonsági korlát védi az utast. Ennek ellenére a 11 éves kislány és a 10 éves fiú valahogyan mégis kicsúszott. A sílift kezelője szerint csak az lehetett, hogy a gyerekek hintáztatták a négyszemélyes ülőkét és ezért történt a baleset. A rendőrség vizsgálja a baleset körülményeit. Bár az orvosok csütörtökre ígérték, hogy eldöntik, meddig kell a 11 éves kislánynak és a 10 éves kisfiúnak a klagenfurti kórházban maradnia, egyelőre nem határoztak. A gyerekek a körülményekhez képest jól vannak, de egyre biztosabb, hogy szombaton a csoporttal nem jöhetnek haza. Ennek ellenére már megkezdték hazaszállításuk szervezését. Az is kiderült, hogy ha nem lett volna biztosításuk, akkor hatalmas összeget kellett volna fizetniük az ellátásért.

Az EU-ban ugyanolyan ellátás jár a magyar turistáknak, mint a helybelieknek, feltéve ha rendelkeznek Európai Egészségbiztosítási Kártyával. Az alpesi országokban illetve Szlovákiában is önrészt kell fizetni a kezelésekért, amit viszont kártyától függetlenül mindenki maga áll. A hegyi balesetet szenvedettek felkutatása, a mentés, valamint a völgybe való szállítás rendszerint még az adott országban biztosítottak számára is díjköteles.



Ezt az egészségbiztosítás gyakran nem téríti meg, úgyhogy érdemes szabadidő- és sportbiztosítást kötni.

Az Európai Uniós szabályok lehetővé teszik, hogy a magyar síelők az itthoni kötelező egészségbiztosításuk terhére vegyék igénybe a szükséges egészségügyi szolgáltatásokat. Ehhez azonban ki kell váltani ezt az EU-kártyát. Ezzel az ellátásokat az adott ország szabályai szerint kapják meg a turisták, vagyis ugyanolyan módon, mint a helybeliek. Ezt a terhet a magyar jogosultak is kötelesek saját maguk viselni. Kórházi ellátás esetén ez az összeg Ausztriában 9 euró/nap. Franciaországban a kezelés díjának 20 százalékát mindenki maga fedezi. Ez minimum 16 euró/nap. Olaszországban a szakorvosi ellátásért legfeljebb 36 euró kérhető el alkalmanként. Szlovákiában 60 SK a sürgősségi díj. Svájcban a 18 év alattiaknak 33 CHF, az idősebbeknek pedig 92 CHF az fizetendő összeg.

Fontos még tudni, hogy az uniós országokban az EU-Kártyát csak az egészségbiztosítás illetékes szerveivel szerződésben lévő orvosoknál lehet bevetni. A magánszolgáltatók nyújtotta ellátás költségeit mindenki maga állja, nem lehet visszatérítést kérni. Az OEP ezért azt tanácsolja, hogy lehetőség szerint minden esetben közkórházhoz kell fordulni.

EU-Kártyára minden egészségbiztosítási jogviszonnyal rendelkező embernek joga van. A kártyát a lakóhely szerint illetékes megyei egészségbiztosítási pénztárnál lehet igényelni, érvényességi ideje 12 hónap, nyugdíjasoknak pedig 36 hónap. Azok, akik még nem töltötték be a 17. életévüket, a kártyát nagykorúságuk betöltésének napjáig, de legfeljebb 36 hónapra kapják meg. Bár a sürgős ellátásra szoruló polgárokat minden EU-országban úgy kezelik, mint saját biztosítottjaikat, ez nem jelenti azt, hogy egy-egy orvosi ellátás mindenhol ingyenes lenne. Vizitdíj szinte mindenhol van, emellett nagyon sok helyen az ellátás költségét a betegnek meg kell előlegeznie, és azt utólag téríti vissza az OEP.

Még tart a síszezon, így vélhetően az átlagosnál több európai egészségbiztosítási kártyát váltanak ki a „vakációzók”.

Mi az, amire nem árt figyelni, hogy elkerüljük ezeket a baleseteket. A legtöbb baleset délután, a síelés végén történik. Ezért, ha lehet, ne induljunk fáradtan a lejtőnek! Ha pihenünk, mindig a pálya felső részén, ne pedig az alsó vagy középső harmadán tegyük. Különösen zsúfolt területen kerüljük a száguldást. Az alapszintű tudás még nem minden. A haladók számára is tartanak tanfolyamokat. Nem szégyen oktatóhoz fordulni.

A síelés intenzív erőfeszítéssel járó sport, amely a nagyobb magassággal együtt járó alacsony oxigénkoncentráció miatt erősen igénybe veszi a szervezetet. Fontos a megfelelő bemelegítés és a jó állóképesség, amit főleg futással és kerékpározással alapozhatunk meg. A megfelelő kondíció híján gyakrabban fordulhatnak elő sérülések és balesetek. Ezt még fokozza a sípályák környékén található „hütték” (magyar jelentése, hegyilak, menedékház), ahova elbújhatunk a hideg elől. Persze a gőzgombócon, a bécsi szeleten és a forró csokin kívül a forralt borból fogy a legtöbb. Az alkohol értágító hatása a koncentrálóképesség csökkenéséhez vezet, úgyhogy a túlzott mértékű alkoholfogyasztás a síelésnél is kizáró tényező.

2000-2500 méter feletti magasságokba érkezés után legalább egy napig és minden 900 méter megtétele után újabb egy napig akklimatizálódjunk. A nagy magasságokban az időjárás is nagyon gyorsan változik. Előfordulhat, hogy az addig tiszta pályát hirtelen köd lepi el vagy felhőbe burkolózik, amikor szinte lehetetlen észrevenni a gödröket és a dombokat. Vakon síelni pedig nagyon nehéz és rettentő veszélyes. Nem érdemes kipróbálni. A hóról visszaverődő erős fény súlyos szemsérülést okozhat, ezért a síszemüveget érdemes berakni a táskába.

A téli sportok kedvelőinek a fagyásos sérüléseken és a síbaleseteken kívül a kihűlés veszélyére kell leginkább figyelni. Az ember normális testhőmérséklete 36-36,5 °C között mozog. A szervezet rosszul tűri az optimálistól való eltéréseket. Na ezért kell idejében beülni a Hüttébe és átmelegedni a már említett forró italokkal. Ha mégis sok bor kell ahhoz, hogy kiengedjenek az elfagyott testrészek a felvonók lefele is szállítják az embereket. Vagy marad a seggencsúszós változat. Balesetmentes síelést!