Szabó Tamás elmondta: Magyarországon igen sok eredeti Vasarely-mű "lappang" családi- és magángyűjtemények részeként, így e kincseket a szélesebb érdeklődői kör soha nem tekintheti meg.
Ebből kiindulva fordult február elején a Csongrád megyei közgyűjtemény a nyilvánossághoz, azzal, hogy várják a Vasarely-alkotással rendelkező gyűjtők jelentkezését, akik néhány hétre kölcsönadnák a birtokukban lévő műveiket a Móra múzeum közelmúltban, a művész születésének 100.
vfordulójára nyílt kiállításához kapcsolódó kamaratárlat számára - tudatta a muzeológus.
Az akció még a vártnál is sikeresebb lett, összesen húsz műalkotást mutatnak be a múzeum kupolájában nyílt kamara-bemutatón, köztük néhány igazi ritkaságot is, melyek magyarországi kiállításon még sosem szerepeltek.
Szabó Tamás szerint igazi csemegének számít a szentendrei Tőzsér-gyűjteményből két térplasztika. Ezeket a szobrokat még Victor Vasarely ajándékozta 1971 táján a volt franciaországi magyar nagykövetnek. Látható egy ritkaságnak számító könyvegyüttes is a Vasarely művészetéről Franciaországban kiadott, a művész által dedikált kötetekből.
Öt művet, a közismert Tridim-sorozat alumínium és plexi anyagból készült 1968-as darabjait ajánlotta föl a kamaratárlatra egy névtelenséget kérő szegedi műgyűjtő. A móri Radó Antal könyvtárból pedig kilenc eredeti és számozott szerigráfia (szitanyomat) érkezett. A híres Vega-sorozat darabjait is tartalmazó kollekció egy részét még maga a művész adományozta 1988-ban a Fejér megyei városnak.
A Victor Vasarely életművét bemutató tárlat február 15-én nyílt meg Szegeden. A március végégig nyitva tartó kiállításon a magyar származású művész 43 alkotását: több méteres képeit, hatalmas szőnyegeit, szerigráfiáit, térplasztikáit, grafikáit és akril festményeit tekinthetik meg az érdeklődők.
Victor Vasarely, az op-art festészet kiemelkedő alakja Pécsett született 1906. vagy 1908. április 9-én, Vásárhelyi Győző néven. 1928-ban került a budapesti Műhely Akadémiára. Egy grafikai pályázat nyerteseként jutott ki Párizsba, ahol illusztrációkat és alkalmazott grafikát készített. Első munkáin fekete-fehér formák optikai hatására jött létre ábra, az alkotó 1947-ben tért át a nonfiguratív művekre. A hazai művészeti közéletbe 1969-es budapesti kiállításával tört be. A művész 1997. március 15-én hunyt el Párizsban.