A gyógyszermentes pszichoterápiát is elutasítják?
Kétségtelen, hogy vannak olyan módszerek, amelyekkel segíteni lehet ezeken a mentálisan sérült embereken.
Van elképzelésük arról, hogy az önmagukra és környezetükre veszélyes pszichiátriai betegeket hol és milyen módszerekkel lehetne kezelni, gyógyítani?
Az elmúlt időszakban számos hír jelent meg dühöngő betegek rémtetteiről, aminek pusztán az a célja, hogy riogassák a társadalmat azzal kapcsolatban, hogy bezárták az OPNI-t. Holott ezekhez hasonló esetek eddig is rendszeresen történtek, akkor is, amikor működött a Lipót, amikor nagyobb ágyszám volt a pszichiátriákon. Egészen hosszú azon esetek listája, amikor pszichiátriai kezelést kapott, sokszor frissen kiengedett gyógyultnak nyilvánított betegek követtek el ilyen cselekményeket; ezek száma nem nőtt az OPNI bezárása után. Amit ilyen esetek kapcsán nem említenek, hogy az utóbbi években éppen azokról a pszichiátriai szerekről - amelyeket még néhány évvel ezelőtt is forradalmian újnak állítottak be - derül ki, hogy rendkívül komoly mellékhatásokat okoznak, amelyek gyakran öngyilkosságra is késztetik a használóikat.
Véleményezné az egyik legismertebb szcientológus hívő, Tom Cruise azon kijelentését, hogy „a pszichiátria náci tudomány”?
Egy biztos ezzel kapcsolatban: kérlelhetetlen történelmi tény, hogy a náci ideológiák alapját azok a pszichiáterek vetették meg, akik Hitler mögött álltak már hatalomra jutása előtt is.
Jogászok is közreműködtek a nácik hatalomátvételének megalapozásában. Akkor a jogtudomány is náci tudomány?
Természetesen nem arról van szó, hogy minden pszichiáter náci.
Mit javasolnának az OPNI bezárása után kezelés nélkül maradt mintegy 30 ezer skizofrén beteg ellátására?
Neves pszichiáterek közül is sokan bevallják világszerte, hogy nem ismerik a mentális betegségek okait. Amennyiben ez így van, akkor ebből az következik, hogy nincsenek rendes gyógymódok, amelyekkel helyreállítható lenne az emberek szellemi egészsége. Ennek pedig az a következménye, hogy azok az emberek, akik bekerülve a pszichiátriára kezelést kapnak, gyakorlatilag újra és újra visszaesnek ebbe a rendszerbe, és egész életükben az említett szereket kell szedniük, ami nagy mértékben megnöveli az egészségügy ezen területeire fordított költségeket is. Mindezek nem jelentik azt, hogy a világban ne lennének arra módszerek, hogy a mentális problémákkal küszködő emberek valódi segítséget kapjanak. Emlékszem egy olyan esetre, amelyben egy olasz orvos beköltözött egy hírhedt pszichiátriai intézetbe, ahol azokat a gyógyíthatatlannak tartott skizofréneket tartották, akikről az orvosok már lemondtak, és ő a saját módszereivel, kommunikációval, testi kezelésekkel, szeretettel ezeket az embereket kihozta abból az állapotukból olyan szintre, hogy nem lehetett megkülönböztetni őket az ápolóktól; közülük többeket hazaengedtek, és beilleszkedtek a társadalomba. Ez néhány évtizede történt.
Ez az említett orvos nem volt véletlenül szcientológus?
Nem volt az.
Konzultálnak a pszichiátertársadalom képviselőivel?
Jóformán minden közeledésünktől elzárkóznak, de mi továbbra is nyitottak vagyunk.