Hiller István szakminiszter január 31-én rendelt el azonnali vizsgálatot a nyolc évfolyamos gimnáziumok matematika írásbelije kapcsán. A január 28-án felvételit író diákok ugyanis elírással szembesültek a matematika írásbeli feladatlapon.

A 10 évesek egyik feladatának szöveges részében az volt olvasható, hogy egy radír négy hegyezőt és egy tollat ér, a másik részben viszont már két radír értéke volt a négy hegyező és a toll. A feladatot így nem lehetett értelmezni.

Az esetről először Dr. Pataki Mihályt, a Pedagógusok Szakszervezete vezetői tagozatának elnökét kérdeztük, aki megerősítette, hogy a feladat megfogalmazása okozta a problémát. „Minden országosan egységes felvételi és érettségi esetében egyértelmű, és határozott feladatsorokra van szükség. Ez ebben az esetben nem valósult meg. A feladatok összeállításában, mint minden másban, sajnos benne van a hiba lehetősége, de ez egy olyan súlyú dolog, amit 1000 százalékosra kell teljesíteni. A diák egyszer felvételizik, egyszer érettségizik és nem szenvedhet hátrányt amiatt, hogy rossz tételeket, feladatokat állítanak össze számára. Nem szabad hibázni! Annyi szűrőt kell felállítani, és olyan embereket kell találni a feladatokra, hogy meg lehessen előzni a hasonló eseteket. ” – Fogalmazott Pataki, aki hozzátette, hogy a feladatokat összeállító szaktárgyi bizottságok kijelölése a minisztérium hatáskörébe tartozik, a szakszervezetnek csak javaslattételi lehetősége van.



Ezt követően kerestük meg Bakonyi Lászlót, az Oktatási Hivatal elnökét, aki a héten bejelentette, hogy az egységes központi matematika felvételiket összeállító bizottságok vezetőinek további munkájától eltekint a hivatal.

Hogyan történt a hibás feladatsorok értékelése? Azt a feladatot, amiben hibát ejtettek a készítők beleszámították-e a pontozásba?

Azt kell, tudni, hogy az érintett 33 iskolából 31-et értesíteni tudtak a kollégák, még a felvételik kezdete előtt. Így a legtöbb iskolában már a helyes felvételik kerültek kiosztásra. Viszont a feladatok azoknál a diákoknál is értékelésre kerültek, akik a rossz feladatokkal szembesültek. Ők abban az esetben kaphattak maximum pontot, ha megállapították, hogy a feladatnak nincs megoldása, illetve akkor is pontot kaptak, ha bármilyen helyes gondolatuk volt a feladattal kapcsolatban.

De ha valaki kihagyta a feladatot, mert nem tudta értelmezni?

Abban az esetben természetesen nincs pontozási lehetőség.

És ez nem befolyásolhatta egyetlen gyerek felvételi eredményét sem?

Nem, ez teljesen kizárt. Először is el kell mondanom, hogy nem egy központi mechanizmusról van szó a javítás esetében. Az írásbelik után az iskolák kijavították a felvételiket, és ezt követően saját hatáskörben döntöttek arról az intézmények, hogy kit hívnak be szóbeli vizsgára. Tehát az írásbeli mellett van további szűrésre lehetőség, így kizárható, hogy egy feladat megakadályozzon valakit a sikeres felvételiben. Már csak azért sem, mert a betegség miatt hiányzó diákok számára mindig van egy pótfelvételi, és azok a diákok, akik hibás feladatlapot töltöttek ki lehetőséget kaptak még a javítás előtt arra, hogy ha gondolják, akkor megírhatják újra a felvételit.

Hogyan alakítják ki azokat a bizottságokat, amelyek a felvételiknél, érettségiknél összeállítják a feladatsorokat? Az érettségik esetében nem történhet meg ugyanez?

Az érettségi, és az ilyen felvételi esetében teljesen más metódus alapján történik a bizottság összeállítása. Ez a felvételi egy abszolút kompetencia alapú mérés, tehát egészen más a szempontrendszer, a cél, az ismeretanyag, mint az érettségik esetében, így mások is állítják össze. Azt a tanulságot vontuk le ebből az esetből, hogy még egy újabb ellenőrzési pontot be kell építeni a felvételik rendszerébe, és ez így lesz az érettségik esetében is. Újságíróként, talán ön is tudja, hogy ha 10 ember végignéz egy anyagot, akkor is lehet, hogy éppen a 11 talál majd valami hibát benne.

Igen, de azt is tudom, hogy ha 10 ember nem vesz észre valamit, akkor nincs rá garancia, hogy a 11. majd észreveszi.

Ha emberek dolgoznak, akkor sajnos mindig előfordulhat hiba, ezért inkább behozunk még egy ellenőrzési pontot, hátha ott már feltűnik a tévesztés.

Igaza van, de erre mondta az általunk megkérdezett Pataki Mihály, hogy ez egy olyan súlyú dolog, amiben nem lehet megengedni a tévedést.

Azt kihangsúlyoznám, hogy azért itt nem tárgyi tévedésről, és nem szakmai, hanem adminisztratív hibáról volt szó. Ennek a feladatnak ugyanis volt jó változata is, csak nem az került ki az iskolákba. De levontuk a következtetést, és a jövőben eltekintünk a feladatokat összeállító bizottságok vezetőinek munkájától.

Ez mit jelent egészen pontosan? Hány emberről van szó?

Minden ilyen bizottságnál évente történik a feladatok összeállítására való felkérés. Annyi feladat-összeállító bizottság van, ahány évfolyamról, és ahány tantárgyról van szó, illetve vannak még az összefogó bizottságok, melyek ezeknek a munkáit fogják össze, és koordinálják. Jelen esetben az adott évfolyam matematika feladatait összeállító bizottság, és az efölött álló összefogó bizottság vezetőjének munkájától tekintünk el a jövőben

Mi a biztosíték arra, hogy az idei érettségik rendben fognak menni, és sem ehhez, sem a 2005-öshöz hasonló eset nem fog megismétlődni?

2005-ben volt egy tavaszi időszak, amikor valóban voltak problémák, azt nem tudom, hogy akkor mi volt ennek az oka, mert még nem dolgoztam ebben a pozícióban. Azóta viszont volt 6 problémamentes érettségi eljárás.

Az érettségi esetében már az is nagyon sok, hacsak egy ilyen, a 2005-öshöz hasonló probléma előfordul…

Természetesen, de azért ha megnézzük mondjuk az elmúlt 25 év érettségijeit, akkor az többször is kiderült, hogy egy feladatot másképp is meg lehet oldani, nem csak úgy, ahogy a javítási útmutatóban szerepel. Az igaz, hogy a 2005-öshöz hasonló országos botrányok nem voltak korábban, de azóta sem. 2005 ősze óta kialakult egy olyan rendszer, ami azóta jól működik. Nincs előre kiküldve az érettségi, hanem a körzetközponti jegyzőknél vannak a dolgozatok, ezáltal pedig egy olyan rendszer alakult ki, ami megkerülhetetlen, mert pontosan nyomon követhető, hogy hol van a dolgozat, és milyen állami felelősségvállalás van mögötte.