A kormány összesen "több, mint ötmilliárd forintot költött az elmúlt öt évben tanulmányra, (...) közel 17 millió vizitdíjról van szó" - mondta Ágh Péter sajtótájékoztatón. Hozzátette: e tanulmányokat áttekintve látható, hogy ezektől "egy fokkal sem javult az ország helyzete".
A Miniszterelnöki Hivatal (MeH) tanulmányai között - amelyek éves bontásba rendezett címlistáját kiosztották a sajtó képviselőinek - számos olyan található, amelyek egyértelműen a kormánypártok érdekeit, és nem az emberek, nem az ország érdekeit szolgálják - közölte.
Ezek között említette Ágh Péter - egyebek mellett - azt a 2006-ban készült munkát, amelynek címe: "A magyar sajtó megosztottsága Orbán Viktor 2002-es beszédeinek tükrében". Mint mondta, nem gondolja, hogy az emberek érdekeit szolgálta az, hogy Orbán Viktor 2002-es beszédeit elemezze egy tanulmány.
A politikus a kormánypártok érdekeit szolgáló munkák körébe sorolta azt a 2003-ban készült munkát is, amelynek címe: "A Fidesz MPP 2002. december 1. és 2003. január 15. napja között folytatott kommunikációja a sajtó tükrében" címmel készült. Érdekességként említette a 2003-ban készült "Centrumban volt-e a Centrum Párt" című tanulmányt, valamint azt a 2005-ös munkát, amely a választások előtt egy évvel az első választókkal foglalkozott.
Ágh Péter úgy vélte, több olyan tanulmány is készül - legalább is ez következtethető ki a címből -, amely teljesen értelmetlen.
"Elgondolkodtató és felháborító, hogy erre költik az emberek pénzét" - fogalmazott, majd hozzátette: látható, hogy van pénz, csak rossz célokra költik.
Mint Ágh Péter mondta, a szakmai tartalmú tanulmányokat a minisztériumok apparátusa is el tudta volna készíteni, hiszen azért kapják a fizetésüket. Úgy vélte, ezek a tanulmányok fizetés kiegészítésként szolgáltak a kormányzat "amúgy jól fizetett kommunikációs szakembereinek".
A Fidesz politikusa közölte: a minisztériumok megküldték a Fidesz Országgyűléshez benyújtott írásbeli kérdésre a választ, amelyből mindez kiderült.
Budai Bernadett kormányszóvivő erre az MTI-nek elmondta: egy-egy tanulmány elkészítése nem jelent állandó, napi feladatot, ugyanakkor speciális szakértelem szükséges hozzá. Az egyes döntések, intézkedések és az azokat megalapozó tanulmányok eltérő szaktudást, más irányú tapasztalatot igényelnek. Ebből következik, hogy a takarékos megoldást éppen az eseti, külső megbízások biztosítják, nem pedig egy nagyszámú szakértői gárda állandó foglalkoztatása.
A kormányszóvivő felhívta a figyelmet arra, nem volt ez másképp az Orbán-kormány idején sem. Példáként említette, hogy az olimpia megvalósítóságának kérdésével sem az Ifjúsági és Sportminisztérium apparátusa foglalkozott, hanem külső szakértőket kértek fel a kérdés vizsgálatára. Felidézte, az olimpiai megvalósíthatóságról szóló tanulmány akkori árakon mintegy félmilliárd forintjába kerül az adófizetőknek.
Közölte, a 2003-as üvegzseb törvény tisztább, átláthatóbb viszonyokat teremtett ezen a téren is: a jogszabály értelmében ugyanis a minisztériumok minden korábbinál részletesebb adatokat közölnek honlapjaikon a közpénzek felhasználásáról. A szigorú hivatali rend is közpénzek felhasználásának jogszerűségét és tisztaságát biztosítja, a tanulmányok megrendelése és befogadása esetén a lehető legszigorúbban kell eljárni, a tanulmányok ellenértékének átutalására is akkor kerülhet sor, ha a megrendelt tanulmány kielégíti a joggal elvárható szakmai követelményeket, és erről igazolást kell kiállítani - tette hozzá.
Budai Bernadett hangsúlyozta: a minisztériumok minden esetben arra törekszenek, hogy - a piaci árakat is figyelembe véve - a lehető legalacsonyabb áron vásárolják meg a szükséges szolgáltatásokat, vagy adjanak megbízást a szükséges tanulmányok elkészítésére. A kabinet a jövőben is akkor dönt tanulmány megrendelése mellett, amikor ez jelenti a legtakarékosabb megoldást - hangoztatta.
Tájékoztatása szerint a minisztériumok a 2002-2007 között összesen 1.811 tanulmányt rendeltek meg szakértőktől, szervezetektől, bruttó 4,58 milliárd forint értékben. Úgy fogalmazott: érdemes ezt az összeget összevetni az Orbán-kormány olimpiai megvalósíthatóságról szóló tanulmányával, ami akkori árakon mintegy félmilliárd forintba került. Azaz egyetlen tanulmány ára egykilencede volt annak az összegnek, amit a Medgyessy- és Gyurcsány-kormány hat év alatt összesen elköltött tanulmányokra - mondta.
Beszédes az Orbán-kormány kancelláriája által kommunikációs célokra költött összeggel való összehasonlítás is, 2001-ben, egy év alatt ugyanis kormányzati kommunikációra az állami ünnepségek szervezésével együtt közel 7 milliárd forintot fordított az akkori kancellária, vagyis több mint másfélszer annyit, mint hat év alatt a Medgyessy- és Gyurcsány-kormány összes minisztériuma tanulmányokra - jelentette ki a kormányszóvivő az MTI-nek.
