A benyújtott törvényjavaslat egyebek között szűkíti és egyértelművé teszi, hogy mely ingatlanhoz kapcsolódó ügyletek esetén kell a fordított adózást alkalmazni, és némileg enyhít az áfalevonási tilalmakon is - mondta az államtitkár.

Hozzátette: a javaslat a belföldön történő vámkezelések növelése érdekében kellő garanciák mellett egyszerűsíti a másik tagállamba irányuló adómentes termékimport lebonyolítását, továbbá lehetővé teszi, hogy a külföldi adóalanyok a magyar adóhatósághoz történő bejelentkezés nélkül bonyolíthassák ilyen ügyleteiket, amennyiben közvetett vámjogi képviselővel járnak el.

Keller László emlékeztetett rá, hogy a hatályos törvény az építési szerződés alapján átadott ingatlant termékértékesítésként, és nem szolgáltatásként kezeli, és erre vonatkozóan fordított adózást ír elő. A módosítás az építési szerződés helyett építési-szerelési munkát nevesít, és a fordított adózási kötelezettséget leszűkíti azokra az építési-szerelési és egyéb szerelési szolgáltatásokra, amelyeket az épület, az építmény létrehozása, vagy a meglévő megváltoztatása során nyújtanak. Utóbbi esetben az ingatlan nyilvántartásbeli bejegyzésének megváltoztatása is feltétele a fordított adózásnak.

Elmondta azt is, hogy a javaslat - az önkormányzatok által megfogalmazott igénynek megfelelően - lehetővé teszi, hogy az ingatlan bérbeadásra az adófizetési kötelezettséget oly módon is lehessen választani, hogy az csak a lakóingatlannak nem minősülő ingatlanra terjedjen ki. Így lehetővé válik, hogy bármely adóalany - így az önkormányzatok is - élhessenek az adóztatás adta előnyökkel, ugyanakkor ne kelljen adóztatni, ezáltal megemelni a szociális bérlakások bérleti díját az áfa összegével. A módosítás azt is lehetővé teszi, hogy az az adóalany, aki eddig adófizetési kötelezettséget választott a bérbeadásra, a módosítás kihirdetését követő 30 napon belül ezt csak a lakóingatlannak nem minősülő ingatlanok esetében válassza, a lakóingatlanok esetében pedig megváltoztassa és fordítva: aki eddig nem választotta az most választhassa az áfás bérbeadást a lakóingatlannak nem minősülő ingatlanok esetében.

A belföldön történő vámkezelésekkel összefüggésben elmondta, hogy a javaslat lényegében visszatér a 2008 januárja előtti szabályozáshoz. A hatályos szabályozás értelmében akár pénzügyi képviselővel járnak el, akár pénzügyi képviselő nélkül, az ügylet belföldi regisztrációhoz kötött. Ez a regisztrációs eljárás azonban az eredeti szándékokhoz képest időigényesebb, így afelé hat, hogy a külföldiek olyan tagállamban vámkezeltessék a termékimportjukat, ahol a regisztráció valamely más képviseleti forma alkalmazásával elkerülhető - hangsúlyozta Keller László.

Az áfalevonási tilalmak változásáról azt mondta: minden olyan esetben, amikor a továbbértékesítési céllal beszerzett lakóingatlant adókötelesen értékesítik, a lakóingatlan beszerzésére jutó áfa levonhatóvá válik a javaslat szerint. Hozzáfűzte: amennyiben az adóalany a lakóingatlant, illetve a személygépkocsit adókötelesen bérbe adja, a lakóingatlan építéséhez, felújításához beszerzett termékekre, igénybevett szolgáltatásokra, illetve a személygépkocsi üzemeltetéséhez, fenntartásához beszerzett termékre, igénybevett szolgáltatásra jutó áfa is levonható. Ez az államtitkár szerint kifejezetten könnyíti az adóelszámolást.

A javaslat tartalmaz a közösségi jog által támasztott feltételeknek megfelelő rendelkezéseket is - mondta Keller László. Így tovább csökken a számla kötelező adattartalma, ezáltal a jövőben a termék- és a szolgáltatás azonosítására vonatkozó statisztikai azonosítószámok feltüntetése opcionálissá válik. Szintén a bizonylatoláshoz tartozó rendelkezés, hogy az összes szerencsejátékra vonatkozóan lehetővé válik a nyugtaadás alóli mentesítés. A jogalkalmazást segítő pontosításokat tartalmaz még a javaslat az adófizetési kötelezettség keletkezésének időpontját, valamint az adóraktárból történő kiraktározást illetően.

A módosítás a 2007 november 16. és 2008 február 15. közötti bejelentési, változás bejelentési kötelezettség teljesítése tekintetében amnesztia jellegű szabályokat tartalmaz. E szerint, ha az adózó az ebben az időszakban előírt bejelentési kötelezettségének a módosítás kihirdetését követő 30 napon belül eleget tesz, illetve választási jogát gyakorolja, akkor úgy kezelik, mintha azt a törvényben előírt határidőre teljesítette volna.