Tavaly a 18 éves és idősebb lakosság körében 500 fő megkérdezésével elvégzett telefonos interjúk eredménye szerint a lakosság 12 százaléka ritkán és csupán 3 százaléka egyáltalán nem szokta magát stresszesnek érezni.

A felnőtt lakosság számára a stressz legkellemetlenebb tünetei közé az idegesség (36 százalék), a feszültség (23 százalék) és a szorongás (14 százalék) tartozik.

A stressz leggyakoribb kiváltó oka a megkérdezettek bevallása szerint a munkahelyi túlterheltség (23 százalék), a határidők (15 százalék) és magánéleti problémák (9 százalék).

A tartós stressz leggyakrabban érzékelt fizikai jelzései az idegesség, gyomorproblémák, a tehetetlenség és feszültség, magas vérnyomás, koncentrációs problémák, valamint fejfájás és rossz közérzet. A tüneteket komolyan kell venni, hiszen arra figyelmeztetnek, hogy csökkenteni kell a stresszterhelést, illetve valamin változtatni kell. Ha ez nem következik be, akkor könnyen előfordulhat, hogy az illető megbetegszik - szervezete így gondoskodik a kényszerpihenőről.

A GfK felmérése szerint tízből nyolc válaszadó érezte már, hogy mindenképpen meg akar szabadulni a stressztől - ami leginkább a feszültség oldását (20 százalék), illetve a helyzeten való túljutást (15 százalék) jelenti.

A stresszes állapot enyhülését a megkérdezettek általában abból érzékelték, hogy megnyugodtak (31 százalék), közérzetük jobb lett (27 százalék), megkönnyebbültek (11 százalék).

A fizikai aktivitás jelentős szerepet kap a stressz leküzdésében úgy az ülő, mint a fizikai munkát végzők esetében. Legtöbben a stressztől sporttal, valamilyen testmozgással és sétával (33 százalék) igyekeznek megszabadulni, ám vannak, akik inkább szembenéznek a problémával, és megszüntetik annak okát (15 százalék).

A stressz levezetésének gyakori formája még az alvás és a relaxálás (9-9 százalék), de van, aki egyszerűen igyekszik elterelni figyelmét a helyzetről és mással foglalkozik, illetve van, aki kibeszéli magából a problémát (7-7 százalék).

Akik nehezebben alkalmazkodnak a stresszhez, jellemzően könnyebben választanak a stressz levezetésére hosszú távon veszélyes technikákat - így dohányzáshoz, vagy kényszeres evéshez folyamodnak (saját bevallásuk szerint 4-5 százalék) - áll a GfK Hungária Piackutató Intézet közleményében.