Ne legyen a munkatársunk!
A hetente megjelenő több száz diszkriminatív álláshirdetésből mintegy hatvanat mutatott be figyelemfelkeltő plakátkiállításán Lévai Katalin európai parlamenti képviselő, aki az ügyben az Önszabályozó Reklám Testülethez, a Vállalkozók és Munkáltatók Ország
2008. március 6. csütörtök 10:37 - Hírextra
Újbudán, 2008. március 7-én, 17.00-kor az Őrmezei Közösségi Házban (XI., Cirmos u. 8) a fővárosi kiállítás-sorozat első állomásának megnyitóján láthatók a figyelemfelkeltő plakátok.
Tíz éve, hogy Lévai Katalin munkaerő-piaci diszkrimináció miatt elindította és megnyerte az első hazai próbapert. Az azóta eltelt években Magyarországon számos előrelépést könyvelhettünk el az esélyegyenlőség és esélyteremtés területén. 2003 óta hatályos az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló törvény, és felállt a jogsértéseket kivizsgálni hivatott Egyenlő Bánásmód Hatóság. Ma már kötelező esélyegyenlőségi tervet készítenie az önkormányzatoknak, és a nagyvállalatoknak. Azonban ma is égető gondot jelentenek a diszkriminatív álláshirdetések, amelyekből minden héten több száz olvasható.
A figyelemfelkeltés az elsődleges célja annak a plakátkiállításnak, amit Lévai Katalin hátrányos megkülönböztetést alkalmazó hirdetésekből rendezett a Képviselői Irodaház aulájában. Mint a képviselő-asszony elmondta, ezek a hirdetések azért különösen károsak, mert azt üzenik a munkaadóknak, hogy a nyílt diszkrimináció is következmények nélkül marad, így szinte bármit megengedhetnek maguknak, tehát az állásinterjúkon vagy a munkahelyen.
A diszkriminatív álláshirdetések, és a munkaerő-piaci megkülönböztetés az Európai Unió több tagállamában is gondot okoz. Nem csak azért, mert elfogadhatatlan igazságtalanságot teremtve a társadalmi szakadékot mélyíti, de azért is, mert hátráltatja az egész kontinens versenyképességének alapját biztosító foglalkoztatás-bővítést, ami a közelmúltban elfogadott Lisszaboni (vagy Reform-) szerződés egyik sarokpontja, és a jelenleg követett PROGRESS-program egyik legfontosabb eleme is egyben.
Lévai Katalin hangsúlyozta meggyőződését, hogy nem újabb jogszabályokra, intézményekre és testületekre van szükség. Az sem várható el, hogy akár a munkavállalók, akár a civil szervezetek hetente több száz esetben indítsanak jogi eljárásokat a hirdetések feladói ellen. A képviselő-asszony ezért a hirdetések feladóihoz és az azokat közreadó médiumokhoz fordul segítségért.
Lévai Katalin kéréssel fordul a Magyar Lapkiadók Egyesületét is tagjai között tudó Önszabályozó Reklám Testülethez, hogy vizsgálják meg, milyen feltételekkel tudnák kiterjeszteni a kereskedelmi reklámokat ellenőrző tevékenységüket az álláshirdetésekre is. Emellett szintén levelet ír a Vállalkozók és Munkaadók Országos Szövetsége részére, hogy a testület nyomatékosan hívja fel tagjai figyelmét a nem, kor, származás és egyéb tulajdonságok miatti hátrányos megkülönböztetés tilalmára, az ezzel járó bírságok veszélyére.
A képviselő-asszony a kérdés uniós szabályozása ügyében is lépéseket tesz. Levélben keresi meg Vladimir Špidlát, a Foglalkoztatás-ügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Főigazgatóságot vezető uniós főbiztost. Ebben arra kéri, hogy a Bizottság készítsen összehasonlító felmérést minden tagállamban az álláshirdetések szabályozásáról, és kutassa fel a legjobb példákat, amiket utána ajánlásként megfogalmazhat.
Lévai Katalin emellett javasolja, hogy fonják szorosabbra az együttműködést az Esélyegyenlőségi és a Fogyasztóvédelmi Főigazgatóság között. Utóbbi felkérésére végzi ugyanis a kereskedelmi hirdetések rendszeres monitoringját és szabályozását a magyar Önszabályozó Reklám Testületet és a többi tagállamban működő hasonló szervezeteket tömörítő Európai Önszabályozó Reklám Szövetség (European Advertisement Standard Alliance – EASA). Lévai Katalin meggyőződése, hogy európai szinten is a már létező, a média és a reklám-ipar társadalmi felelősségvállalásáról árulkodó önszabályozó és ellenőrző tevékenység kiterjesztése lehet a leghatékonyabb megoldás.
A képviselő-asszony a felvetéseire kapott válaszokat nyilvánosságra hozza.
Forrás: ujbuda.hu