Adóparadicsomnak azokat az államokat, vagy más státuszú területeket nevezik, ahol egy cég bejegyzésére, vagy bankszámla nyitására különösen kedvező feltételeket nyújtanak. Az adókulcsok rendszerint alacsonyak, egyes államokban, például a Seychelle- Szigeteken, szinte nevetségesen keveset kell a vállalkozóknak adózni. Nincs adóhatóság, tehát nem kell mindenféle bevallásokat, jelentéseket készíteni, ügyfeleik kilétét pedig eltitkolják.

Az ügyintézéshez rendszerint oda sem kell utazni, mivel ezen dúsgazdag országok fejlett infrastruktúrával, magas szintű telekommunikációval bírnak. Ezek a helyek általában törpeállamok, kis szigetek, vagy a régi gyarmattartók még megmaradt külbirtokai.

Legális trükk vagy pénzmosás?

Az adóparadicsomok tengernyi lehetőséget kínálnak azok számára akik a kiskapukat keresik saját országuk adóhatósága elől. Legfőbb „szolgáltatásuk” az offshore- cégalapítás lehetősége. Az adóparadicsomokban nagyon alacsony (vagy akár nulla) kulcsos lehet a társasági nyereségadó Az offshore cégek olyan vállalatok, amelyek e kis országokban ugyan nem folytatnak tevékenységet, ezáltal (a nem helyben keletkezett) üzleti nyereségük után nem, vagy alig kell adót fizetniük.

Egy offshore helyszínen alapított cég nem lesz automatikusan offshore, csak, ha ennek megfelelően van bejegyezve és nem végez tevékenységet belföldön. A gyakorlat olykor megköveteli, javarészt helyi polgárokból álló igazgatótanács, vagy felügyelőbizottság létét, a könyvelés, eredményjelentés különböző változatait, de létezik számos olyan cég is, amelynek a központja csupán egy postafiók.

Alapítását lehetővé tevő helyszín is, ahol az adott cégnek a cégbejegyzésen kívül valóban semmi adminisztrációs kötelezettsége nincs. Az európai helyszínek általában valamilyen alapfokú könyvelést, letétet, helyi (többségű) igazgatótanácsot, számlavezetést, eredményességi jelentéseket, stb. követelnek meg.

Egy offshore cég, vagy titkos bankszámla létrehozás különféle trükkökön keresztül kiválóan megoldható a vagyonkimentés. A roppant kedvező adózási feltétek mellett rendszerint még azért szoktak offshore cégen keresztül üzletelni, mert ez jó megoldás azoknak, akik nem szeretnének saját nevükön megjelenni megjelenni üzleteik mögött.

Szintén előnyt kínálnak a tőzsdézőknek, hiszen az árfolyamnyereség adó is rendkívül alacsony, vagy egyáltalán nem létezik. A jelenleg a Németországi adóbotrány miatt gyanúba keveredett Liechtenstein bűntető törvénykönyve jellemzően ki sem tér az adóügyekre, így azokat értelemszerűen nem is minősíti bűncselekménynek.

Itt a várt botrány

A kitekinto.hu helyzetelemzése szerint csupán idő kérdése volt, hogy mikor érkezik az első igazi nagy botrány. Korábban rendszerint elkerülte őket a figyelem, de helyzet mára az al-Kaidának „köszönhetően” gyökeresen megváltozott.

A 2001 szeptember 11.-e után világszerte elfogadott, a pénzmozgások átláthatóvá tételére kötelező törvények hatálya alól ugyanis csupán néhány kis adóparadicsom vonta ki magát, amellyel ezek az államok a világ nagy titkosszolgálatainak kiemelt célpontjaivá váltak. Év elején a céges leépítésekkel és az állami szektor súlyos válságával küzdő Németországban pattant ki az első szikra.

A német titkosszolgálat - mint utólag kiderült - pénzért megvásárolt egy listát azokról a német állampolgárságú személyekről, akik az Ausztria és Svájc között fekvő adóparadicsomban, az aprócska Liechtensteinben rendelkeztek nagyobb összegű bankszámlákkal. A híradások szerint 7.3 millió eurót fizettek kis a lopott névsorért.

Ezt a listát azóta átadták az adóhatóságnak, aki megkezdte vizsgálódásait az ügyekben. Az adóhivatal tisztviselői szerint az ország legnagyobb adóelkerülési botrányára bukkantak. Közel ezer fős a lista az ügyészség szerint. Euró százmilliókról beszélnek, amelyet a gazdag polgárok kimenekítettek a német adóhivatal tekintete - és az adó súlya - elől.

Több házkutatásra sor került az ügy kipattanása óta, a nagyobb német városokban. A berlini adóhivatal vezetője szerint közel fél éve készültek az akcióra és közel ezer ingatlant kezdtek el átkutatni a német sajtó értesülései szerintt. Berlin és Vaduz eközben egymásnak feszült diplomáciai szinten, előbbi a miniállam bankrendszerének átláthatóbbá tételét követeli, a másik "támadásról" beszél, mivel német kémtevékenység folyt az ügyben.

Lemondott időközben a Bajor állam adatbiztonsági biztosa, Karl-Michael Betzl, aki ellen eljárás indult. Klaus Zumwinkel, a Német Posta elnöke szintén távozott posztjáról, miután az ügyben házkutatást tartottak nála, majd letartóztatták. A vádak szerint ők ketten 1.5 millió eurót menekített ki az országból.

Az állam jár rosszul

Ami spórolást jelent az adóelkerülőknek és gazdaggá tesz egy miniállamot, az igencsak rossz azoknak az országoknak, ahol a vagyon valójában keletkezik. Ha ugyanis a nagy jövedelműek kibújnak az adózás alól, akkor a közszolgáltatásokat a bérből és fizetésből élők vagyonából kell fenntartani Ez komoly oka lehet a jóléti társadalmak válságának, az oktatás, az egészségügy, a segélyezési rendszer és egyebek korróziójának.

A jelenlegi botrány kimenetele még bizonytalan. Annyi bizonyos, hogy a Németországi ügyek világszerte vihart kavartak, Berlin példájára többek közt az USA, Németország és Nagy- Britannia hatóságai is kutakodásba kezdtek az elmúlt hónapban.

A jelek szerint- bár óvatosan- a vizsgálódásokba az APEH is bekapcsolódik.