1989. november 26. - "NÉGY IGEN": Az SZDSZ kezdeményezésére zajlott az első népszavazás a következő kérdésekről: kivonuljanak-e a pártszervezetek a munkahelyekről, elszámoljon-e vagyonával az MSZMP, a szabad választás után kerüljön-e sor a köztársasági elnök megválasztására, feloszlassák-e a munkásőrséget. Az első országos ügydöntő népszavazáson - amelyet a négy igenes népszavazásként tart számon a köznyelv - a választópolgárok (7 799 059 fő) 58,03 százaléka (4 526 602 fő) vett részt, és a négy kérdésre a többség igennel válaszolt.
1990. július 29. - ELNÖKVÁLASZTÁS: A második országos ügydöntő népszavazást a köztársasági elnök közvetlen választásáról tartották, az aláírásgyűjtés az MSZP támogatásával kezdődött meg. A referendum a 14 százalékos részvétel miatt érvénytelen volt. Az összes (7 820 161) választópolgárból mindössze 1 093 612 fő ment el szavazni.
Az első két népszavazáson az 1989. évi XVII törvény volt érvényben, miszerint a népszavazás akkor érvényes és eredményes, ha az ország összes választópolgárának több mint a fele, azaz 50 százalék + 1 fő érvényesen szavazott és az érvényesen szavazóknak több mint a fele a megfogalmazott kérdésekre azonos választ adott.
Az Alkotmánybíróság 1993-ban született határozata kötelezte a törvényhozást a népszavazási törvény módosítására. Az 1997. október 31-én hatályba lépett alkotmánymódosítás rendelkezései szerint az ügydöntő országos népszavazás akkor eredményes, ha az érvényesen szavazó választópolgárok több mint a fele, de legalább az összes választópolgár több mint egynegyede a megfogalmazott kérdésre azonos választ adott. A következő népszavazás idejére azonban a törvénymódosítás még nem született meg.
1997. november 16. - NATO: A harmadik országos ügydöntő népszavazás kérdése ez volt: Egyetért-e azzal, hogy a Magyar Köztársaság a NATO-hoz csatlakozva biztosítsa az ország védettségét? A referendumon az összes választópolgár (8 059 039 fő) 49,24 százaléka (3 968 668 fő) vett részt és a résztvevők 85,33 százaléka szavazott igennel.
Az Országos Választási Bizottság jogértelmező vita után érvényesnek nyilvánította a szavazást; figyelembe vette, hogy a törvényhozók mulasztása miatt a népszavazás kapcsán ütközött egymással az alkotmány és a törvény, de úgy ítélte, hogy az alkotmány - mind a jogalkotói szándék, mind pedig a jogforrási hierarchia szempontjából - magasabb rendű jogszabály, mint a népszavazási törvény.
2003. április 12. - EURÓPAI UNIÓ: A negyedik alkalommal Magyarország európai uniós csatlakozásáról tartottak országos ügydöntő népszavazást, ezúttal kivételesen szombati napon. A választásra jogosult polgárok (8 042 272 fő) 45,62 százaléka, azaz 3 669 252 fő járult az urnákhoz, a csatlakozásra az érvényesen szavazók 83,76 százaléka (3 056 027 fő), az összes választásra jogosult állampolgár 38 százaléka mondott igent.
2004. december 5. - KETTŐS ÁLLAMPOLGÁRSÁG/KÓRHÁZPRIVATIZÁCIÓ: A sorrendben ötödik országos, ügydöntő népszavazáson a határon túli magyarok kedvezményes honosításáról, azaz a kettős állampolgárságról és a kórházak privatizációjáról döntöttek a szavazók. A részvétel 37,49 százalékos volt, mivel a 8 048 739 választásra jogosult állampolgár közül 3 017 739 fő ment el szavazni. A hivatalos végeredmény szerint mindkét népszavazás eredménytelennek bizonyult, miután egyik kérdésre sem adott azonos választ a választópolgárok 25 százaléka. A Legfelsőbb Bíróság által elrendelt újraszámolás után az első kérdés esetében az igen és nem szavazatok aránya 65,02/34,98 százalékról 65,01/34,99 százalékra változott. A második kérdésnél az igen-nem arány 51,57/48,43 százalék maradt.
A hatodik országos népszavazást a Fidesz 2006. októberi kezdeményezése nyomán az Országgyűlés 2007. december 17-ei határozatában rendelte el. Az Alkotmánybíróság 2008. január 22-én elutasította az országgyűlési határozatok elleni kifogásokat. Sólyom László köztársasági elnök 2008. január 23-án írta ki a népszavazást.
A 2008. március 9-én megtartandó népszavazáson szereplő három kérdés:
"Egyetért-e Ön azzal, hogy a fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátásért a jelen kérdésben megtartott népszavazást követő év január 1-jétől ne kelljen kórházi napidíjat fizetni?"
"Egyetért-e Ön azzal, hogy a háziorvosi ellátásért, fogászati ellátásért és a járóbeteg-szakellátásért a jelen kérdésben megtartott népszavazást követő év január 1-jétől ne kelljen vizitdíjat fizetni?"
"Egyetért-e Ön azzal, hogy az államilag támogatott felsőfokú tanulmányokat folytató hallgatóknak ne kelljen képzési hozzájárulást fizetniük?"
