A tudós annak kapcsán nyilatkozott az MTI-nek, hogy Szlovéniában részt vett az európai kutatási infrastruktúra jövőjének szentelt tanácskozáson, ahol a négy szekció egyikében vitaindító előadást tartott. "Nem leszünk versenyképesek, ha nem építünk új berendezéseket" - hangoztatta Kroó, hozzátéve, hogy az új kutatási infrastruktúra létrehozásához nemcsak több pénz és megfelelő jogi szabályozás, hanem mindenekelőtt politikai akarat kell.
"Az Európai Unió ezekben a fejlesztésekben eddig csupán koordináló szerepet játszotta. Mi úgy gondoltuk a konferencián, hogy be kellene szállnia a berendezések létrehozásába és üzemeltetésébe is, hiszen az unió csak abban az esetben tud hatékonyan koordinálni, ha részt vesz a finanszírozásban is" - mondta.
Kroó Norbert szerint a konferencián elfogadott javaslatok között szerepelt, hogy a fejlesztésekben nagyobb szerepet kellene szánni az EU strukturális alapjainak: ezek minimum 20 százalékát előírásszerűen kutatásfejlesztésre célszerű forítani. A tanácskozás résztvevői azt is megfogalmazták ajánlásaikban, hogy amennyiben kutatási berendezésekre fordítják a strukturális alapok forrásait, kisebb legyen az önrész.
"Ezek a beruházások mindig közös finanszírozásban valósulnak meg: egy részét az EU biztosítja a strukturális alapból, egy részét pedig mi fizetjük a költségvetésből. Nekünk az volt a javaslatunk, hogy kutatási infrastruktúra esetében az önrész mindösszesen 10 százalékos legyen. Nyilván a kormányok ily módon szívesebben vállalkoznának a fejlesztésekre, mivel azok olcsóbbá válnának számukra" - mondta.
Kroó Norbert szerint nem jó a jelenlegi gyakorlat, amelyben a kutatási berendezések zöme néhány nagyon fejlett országban koncentrálódik. Ezeket jobban "szét kellene teríteni", nagyobb szerepet szánva az új tagországoknak is. "Kellene összeurópai kutatási struktúra. Arra is tettünk javaslatot, hogy ezt hogyan lehetne megvalósítani Vannak olyan berendezések, amelyek még Európának is túl drágák, tehát nemzetközi összefogás szükséges a megépítésükhöz és működtetésükhöz". A jó példák között hozta fel a genfi székhelyű Európai Nukleáris Kutatóközpontot (CERN), a Nemzetközi Kísérleti Termonukleáris Reaktort (ITER), a grenoble-i Európai Szinkroton Sugárzási Létesítményt (ESRF), vagy az európai déli obszervatóriumot.
Az uniós tagországok "fáradságos munkával" már meghatározták azt a 35 nagyberendezést, amelyeket a következő 20 évben meg kell építeni. A tervek megvalósítása mai áron 15 milliárd euróba kerül, a létesítmények működtetéséhez pedig évi 2 milliárd euró szükséges. "Kellene egy olyan koordináló testület is, amely odafigyel arra, hogyan lehetne ezeket az összeurópai intézményeket jobban menedzselni, a szakemberképzésében jobban kihasználni" - hangsúlyozta Kroó Norbert.
A szlovéniai konferencián megfogalmazódott az az igény, hogy Európa a globális tárgyalásokon "egységes hangon" szerepeljen, vezető szerepre törekedve a kutatási infrastruktúra létrehozásában - mondta az MTA alelnöke
