A külstratégia nem kerül a Parlament elé

Kezdettől azt gondoltuk, hogy a szakbizottságok elé hozzuk a stratégiát, hiszen elsődlegesen ezekben a testületekben kell egy ilyen kérdést megtárgyalni. Azért nem érdemes a plenáris ülés elé vinni a dokumentumot, mert akkor kőbe vésünk valamit, miközben tudjuk, hogy a külkapcsolatok terén nagyon gyorsan változnak a dolgok - hangsúlyozta Göncz Kinga, miután az Országgyűlés Európai ügyek bizottságának ülésén beszámolt a külkapcsolati stratégiáról.

A külügyminiszter emlékeztetett arra, hogy a végső kormánydöntés már megszületett a stratégiáról, amiről a pártokkal már korábban egyeztettek. A Külügyminisztérium várja a képviselők írásos javaslatait a stratégiával kapcsolatban, és elképzelhető, hogy ezek a hozzászólások beépülnek az anyagba.

Göncz Kinga kiemelte: a keddi bizottsági ülés tapasztalata, hogy ha nem a nyilvánosság előtt van szó a kérdésről, akkor viszonylag könnyen lehet ötpárti egyetértésre jutni, ha viszont ez a nyilvánosság előtt zajlik, akkor nagyon nehéz kompromisszumra jutni.

A tárcavezető a bizottsági ülésen elmondta: a stratégiakészítést 2006-ban kezdték, széles körben kértek fel kutatóintézeteket a közreműködésre, többször egyeztettek a pártokkal és több minisztériummal is. A kormány két olvasatban tárgyalta az anyagot, amely a magyar külkapcsolatok alapvető irányvonalait határozza meg.

Eörsi Mátyás, a bizottság liberális elnöke hangsúlyozta: az egyeztetési folyamatban az ellenzéki pártok is részt vettek és konstruktív javaslatokat tettek. Kiemelte: azokban az országokban, amelyekben működő külkapcsolati stratégia van, látszik, hogy az állandóan változik, éppen ezért fontos, nehogy állandóvá váljon az anyag.

Ivanics Ferenc, a testület fideszes tagja hangsúlyozta: pártja nem tartja alkalmasnak az anyagot arra, hogy stratégiaként működjön. A képviselő szerint nem koherens az anyag és a célok eléréséhez szükséges eszközrendszert sem határozza meg a dokumentum.

Méltatlan, hogy nem a parlament szerepének megfelelően tárgyalnak az anyagról, hiszen a dokumentumot nem vették tárgysorozatba. Döbbenet, hogy egy 12 évre szóló, Magyarország helyzetét meghatározó stratégia nem kerül a plenáris ülés elé - hangsúlyozta Ivanics Ferenc.
Kocsi László, a bizottság szocialista alelnöke kiemelte: a vitában kiderült, hogy tartalmi kritikái nincsenek az ellenzéknek sem. A politikus szerint nincs szükség arra, hogy a plenáris ülés elé kerüljön a külkapcsolati stratégia, ugyanakkor hozzátette: szeretnék, ha az elkészült anyagot a politika "minél szélesebb alkotóközössége" vallaná magának.

A kormány február végén fogadta el második olvasatban a külkapcsolati stratégiát.
A mintegy húsz oldalas dokumentum három stratégiai főirányt határoz meg: versenyképes Magyarország az Európai Unióban, sikeres magyarság a régióban, felelős Magyarország a világban. A stratégia szól Magyarország szerepéről és mozgásteréről, egyebek mellett az Európai Unióban és a NATO-ban. Kiemelten kezeli a kisebbségek kérdését és a nemzetközi fejlesztések fontosságát.

A 2020-ig terjedő stratégia szerint a magyar gazdasági növekedés fő hajtóerejét a következő években is a beruházások és az exportnövekedés jelentik.