A tudomány pártsemleges az Akadémia elnöke szerint
A politikában vannak bal- és jobboldali irányzatok, de a tudományban nincsenek - mondta a magyar tudomány helyzetéről szóló 2003-2004. és 2005-2006. évi beszámolókat ismertető keddi, parlamenti felszólalásában Vizi E. Szilveszter.
2008. március 11. kedd 13:10 - Hírextra
A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke a 21. század nagy kihívásának nevezte, hogy minden termékben megjelenik a hozzáadott szellemi érték. Óriási kérdésnek tartotta, hogy Magyarországon, az itthon gyártott termékekben milyen mértékben jelenik meg a hozzáadott magyar szellemi tőke. Véleménye szerint ugyanis egy áru piaci értékét 80-90 százalékban a hozzáadott szellemi érték határozza meg.
Vizi E. Szilveszter megemlítette azt a képletet, amely szerint a tudás és az információ egyenlő a hatalommal. Sajnálkozva tette hozzá, hogy ebből a képletből hiányzik az erkölcs.
Az elnök köszönetet mondott a kormánynak és Veres János pénzügyminiszternek, hogy biztosították a Magyar Tudományos Akadémia működésének feltételeit. Egyúttal kitért arra, hogy az elmúlt évben a hazai nemzeti jövedelemnek csak mintegy egy százalékát költötték kutatásfejlesztésre, miközben az európai uniós átlag a korábbi huszonöt tagállamban 1,8-1,9 százalék. Hozzátette: ígéretet kaptak arra, hogy 2010-re Magyarországon is 1,8 százalékra nőhet ez az arány, igaz, akkorra az EU már mintegy 3 százalékot vár el hazánktól.
Mint elhangzott, a kutatásfejlesztésben nincs kockázati tőke. A tudós úgy vélte, hogy a kutatók-fejlesztők képzése és a szellemi tőke újratermelődése között nincsen megfelelő összhang.
Szabó Zoltán (MSZP), az oktatási és tudományos bizottság elnöke kiemelte: az a tény, hogy a MTA beszámolójának elfogadását javasló egymondatos bizottsági határozatot az elnök terjeszti elő, azt mutatja, hogy a bizottság fontosnak tartja az akadémia két jelentésében foglalt gondolatokat. Szabó Zoltán kitért arra, hogy a parlamenti bizottság úgy döntött, elfogadnak egy, a tudományos technológiapolitika legfontosabb kérdéseivel foglalkozó állásfoglalást.
A három témával foglalkozó állásfoglalás 12 pontból áll. A három téma: milyen sürgető teendők vannak a köz- és felsőoktatásban, a tudományos kutatási-fejlesztési intézményrendszerben, illetve a finanszírozásban.
A kormány nevében a kulturális államtitkár azt mondta, a tudományos kutatás és az azzal összefüggő eredmények meghatározói egy ország sikerességének, gazdasági versenyképességének és az állampolgárok jólétének. Arató Gergely úgy vélte, a tudomány olyan kérdés, amelyet az elmúlt években távol tudtak tartani a pártpolitizálástól, a felesleges és értelmetlen csatározásoktól.
Az államtitkár szerint a tudománypolitika felelőssége és lehetősége egy demokráciában korlátozott, hiszen nem a tudomány lényegéhez kell szólnia, hanem az a felelőssége, hogy feltételeket teremtsen. Megjegyezte: mind a jelentés, mind az azzal kapcsolatos bizottsági munka ezeket a feltételeket vette sorra.
Arató Gergely elmondta, hogy miközben az állami finanszírozás mértéke visszaesés, illetve megtorpanás után ismét lassú növekedésnek indult, az összkép nem megnyugtató. Ezzel azzal indokolta, hogy bár az állami finanszírozás, ha nem is elégséges, de biztos alapot teremt, a magánszféra részvétele nagyon alacsony a magyar kutatási területen.
Forrás: MTI