2024. november 26. - Virág

Csillagontó hadművelet

Ausztrál kutatók rádiósugárzó galaxisok alapján kimutatták, hogy a rádió- és infravörös tartományban leadott teljesítmény közötti összefüggésből el lehet különíteni a csillagontó galaxisokat és az aktív galaxismagokat. A nemzetközi együttműködés keretében
2008. március 11. kedd 06:53 - Hírextra

A mérést a Siding Spring-i 1,2 méteres Schmidt-teleszkópra szerelt 6dF spektrográffal végezték, amely egy expozíció alatt 6 fokos látómezőben kb. 100 objektum színképét képes rögzíteni. A felmérés eredményeként 120 ezer galaxis adatait kapták meg. Ettől teljesen függetlenül rendelkezésre álltak egy korábbi rádiócsillagászati felmérés, az 1998-ban publikált NRAO VLA Sky Survey (NVSS) adatbázisa, amely mintegy 1,8 millió diszkrét rádióforrás sugárzási adatait tartalmazza. Ausztrál kutatók arra vállalkoztak, hogy ebből az 1,8 millió rádióforrásból amennyit csak lehet megtaláljanak a 6dFGS galaxisai között. A két adatbázis égi koordináták egyezésein alapuló munka eredménye 7824 beazonosított galaxis, amelyek mind jelentős mértékben sugároznak a rádiótartományban is. A kutatók ebben a szűkített, rádiógalaxisokat tartalmazó mintában érdekes összefüggéseket tártak fel az 1,4 GHz-es frekvencián mutatott sugárzási tulajdonságokból.

Milyen jellegű objektumok lehetnek ezek a rádiósugárzó galaxisok? Két fő fajtájuk különböztethető meg: a viharos, a mi Tejütrendszerünkre jellemzőnél ezerszer intenzívebb csillagkeletkezésű ún. csillagontó (starburst) galaxisok és a központjukban nagyon nagytömegű fekete lyukakat tartalmazó aktív galaxismagok (Active Galactic Nuclei, közismert rövidítéssel AGN).

A csillagontó galaxisokban a rádiósugárzás a "rövid életű" (10 millió éves) és szupernóva-robbanásban fiatalon megsemmisülő csillagok maradványaiban felgyorsuló elektronok szinkrotronsugárzásából, illetve az ionizált csillagközi hidrogénfelhők (HII régiók) emissziójából származik.

Az aktív galaxismagok a rálátási geometria szerint többfélék lehetnek. Szerkezetük ugyanolyan, középen egy 106 - 109,5 naptömegű fekete lyuk található, körülötte akkréciós koronggal, amin keresztül évente kb. 10-4 naptömegnyi anyag hullik be. A fekete lyukba bezuhanó anyag gravitációs helyzeti energiája hővé alakul, ami fedezi a központi tartomány óriási luminozitását. Az akkréciós korongra merőlegesen közel fénysebességű gázsugár (jet) lövell ki, ez az észlelt rádiósugárzást fő forrása. Attól függően, hogy a rendszerre milyen irányból látunk át, más-más jellegű objektumot figyelhetünk meg.
 

Forrás: MTI
Kapcsolódó cikkeink
További cikkeink
Legfrissebb hírek
Legolvasottabb hírek
Legfrissebb írásaink
Legolvasottabb írásaink
Szavazás Tudomány témában
Ön szerint mi okozta a koronavírust?
Egyszerű véletlen
Az állatok és emberek közt megnövekedett találkozásszám
Kína terjesztette gazdasági előnyökért
Trump áll mögötte
Nem tudom, de nem lehet véletlen
ÁLLÍTSA BE A DÁTUMOT ÉS MEGTUDJA MI TÖRTÉNT AZNAP A VILÁGBAN
A HírExtra különleges időgépével nem csupán egyetlen hírre, de az adott nap teljes híranyagára rátalálhat, az oldal fennállása óta.
Dátum: - - Idő: -
FOTÓTÁR
Felkapcsolták a margitszigeti futókör LED-világítását