Az elmúlt tíz évben ugyan nagyságrendekkel nőtt a felsőfokú végzettséget szerzők aránya, de ez még jelentősen elmarad az OECD-átlagtól. A felsőoktatásba bekapcsolódók számának emelésében ezért még jelentős gazdasági növekedési lehetőségek rejlenek - mondta a szakember.
Mint mondta, Magyarországon a legnagyobb a diplomások előnye az érettségizettekhez képest a jövedelem tekintetében.
Utalva a 15 éves diákok képességeit mérő PISA-vizsgálatra, szólt arról is, hogy Magyarországon minden más országnál jobban befolyásolja a diákok eredményeit, hogy milyen iskolába járnak.
Az oktatásban egy diákra jutó költségek tekintetében ugyanakkor jelentős az elmaradás az OECD-átlagtól, s a szakértő itt is komoly növekedési lehetőségeket látott.
A pedagógusok jövedelmét tekintve elmondta: a 15 éves szakmai gyakorlattal rendelkezők jövedelme - az egy főre jutó GDP-hez viszonyítva és összevetve az átlagjövedelmekkel - szintén jelentősen alatta marad az OECD-átlagnak, Magyarország 28 állam közül a harmadik legrosszabb eredménnyel bír e téren.
A szakértő szerint a tanárképzésben biztosítani kell a jól felkészült tanárokat, s hogy a jelentkezők megfelelő színvonalú képzést kapjanak. Jelenleg túl sok pedagógust bocsát ki a rendszer, ami azzal a veszéllyel jár, hogy sokszor olyanok is ilyen végzettséget szereznek, akik nem szerettek volna eredetileg pedagógusok lenni.
Megfelelő motiváció hiányában pedig nem kellően felkészült pedagógusok kerülhetnek a pályára - tette hozzá, kiemelve: további figyelmet kell szentelni a tanártovábbképzésnek is.
Fontosnak tartotta még, hogy megfelelő értékelési, minősítési rendszerek álljanak rendelkezésre, s e téren a már tapasztalatot szerzett államokat ajánlotta Magyarország figyelmébe.
Szüdi János közoktatási szakállamtitkár hangsúlyozta: a közoktatás önmagában a társadalmi problémákat nem tudja kezelni, de döntő felelőssége van abban, hogy minden gyermek esélyt kapjon az iskolakezdéshez, és hogy sikeresen lépjen ki a közoktatásból.
A szakállamtitkár arról is beszélt, hogy a törvényi szabályozás lehetőségével élve eddig mintegy ezer közoktatási társulás jött létre, a tanulók mintegy 10 százaléka végzi ilyen intézményekben tanulmányait.
A szakállamtitkár sikeresnek nevezte ezt a megoldást az oktatás területén.
Manherz Károly a felsőoktatásban elmúlt években lezajlott változtatásokat ismertetve elmondta: 2,5-3 éves előkészület után 2006 szeptemberétől a felsőoktatás teljesen átállt a bolognai képzési szerkezetre. Az első hallgatók az új struktúrából 2009-ben lépnek ki, ekkor lesz az első próbaköve is a kiadott diplomák munkaerő-piaci hasznosíthatóságának.
Jelenleg a 18-23 éves korosztály 40-42 százaléka van bent a felsőoktatásban, ami mintegy 400 ezer hallgatót jelent.
Az idei évtől életbe lépő új pontszámítási rendszer azt célozza, hogy még nagyobb szerepet kapjanak a közoktatásban szerzett eredmények.
A magyar kormány 2007 decemberében állapodott meg az OECD titkárságával, hogy olyan projekt indul, amely a legfontosabb területeken elkezdett strukturális változtatások hatásait megvizsgálja.
Az OECD tanulmánykötetét a tervek szerint március végére állítja össze.