A közlemény szerint a testület keddi ülésén foglalkozott a kormány Gripen-bizottságának jelentése alapján a vadászrepülőgép-beszerzés körülményeivel is. Megállapította, hogy a 2001-es beszerzés ellentétben állt az Országgyűlés vonatkozó határozatával és ezzel kapcsolatban nem folytatták le a közbeszerzési eljárást sem: az eljárásmód törvénysértő volt. Nem előzte meg az akkori döntést hatástanulmány, több a beszerzéshez kapcsolódó dokumentum pedig eltűnt.
A döntés katonai, illetve szakmai szempontból célszerűtlen, indokolhatatlan volt. Az utolsó pillanatban változott a javaslat, ami teljesen ellentétes volt az előzetesen kifejtett szakvéleményekkel. A 2003-as kiegészítő döntés a NATO-kívánalmak alapján a kiút keresését szolgálta a 2001-es helyzetből, akkor már nem volt lehetőség közbeszerzési eljárásra.
A bizottsági jelentés e megállapításaival kapcsolatban a nemzetbiztonsági kabinet - tekintettel a Gripen- beszerzések ügyében több országban folyó vizsgálatokra is - mindenképpen indokoltnak tartja a felmerülő kérdések átfogó vizsgálatát és tájékoztatni kívánja a Legfőbb Ügyészséget is.
Vadai Ágnes, a Honvédelmi Minisztérium államtitkára - aki egyben a kormány Gripen-bizottságának vezetője is volt - november elején ismertette a bizottság jelentését, amely egyebek között megállapította: közbeszerzési eljárás nélkül folytatták le a Gripen vadászrepülőgépek beszerzését 2001-ben, illetve a beszerzés ellentétes volt egy országgyűlési határozattal is, amely a beszerzést 2003 utánra tervezte.
A testület sem korrupciót, sem politikai felelősséget nem vizsgált - közölte akkor Vadai Ágnes.
Egy tavaly november végén megjelent amerikai lapértesülés szerint több millió dollárt fizetett a BAE Systems brit hadiipari csoport hat évvel ezelőtt magyarországi pártoknak azért, hogy Budapest a brit céggel kössön szerződést vadászgépek beszerzéséről.