A Fővárosi Főügyészség álláspontja szerint a Magyar Gárda Kulturális és Hagyományőrző Egyesület tényleges tevékenységét az egyesületi joggal visszaélve, az egyesületi keretet felhasználva végzi. A kereset az egyesület történetét ismertetve döntően a decemberi, tatárszentgyörgyi rendezvényre alapoz. Kitér arra is, hogy az egyesületbe történő "besorozás" nem egyeztethető össze az önkéntesség elvével.
Megállapításuk szerint a Magyar Gárda december 9-én, a tatárszentgyörgyi rendezvényével "olyan állomáshoz érkezett, amely a demokratikus jogállammal összeegyeztethetetlen", a gárda az alapszabályában rendelkező célokkal ellentétesen működő mozgalom, ami nem választható el az egyesülettől. Az ügyészség szerint ezáltal az egyesület nem hagyományőrző, hanem működése a cigány népcsoport szabadságának és jogainak olyan fokú sérelmével jár, amely indokolja a feloszlatást.
Gaudi-Nagy Tamás, az egyesület jogi képviselője a tárgyaláson kifejtette: a keresetnek három nagy tévedése van: az, hogy a mozgalom és az egyesület nem választható szét, hogy a tatárszentgyörgyi rendezvény az egyesület rendezvénye volt, illetve hogy az egyesület alkalmas lenne mások jogainak és szabadságának megsértésére. A kulturális hagyományőrzésre példaként említette, hogy több közös programot szervezett az egyesület a Jobbik Magyarországért Mozgalommal, így középiskolai történelemversenyre is felhívással éltek. A tatárszentgyörgyi rendezvénynek nem volt jogi értelemben szervezője a Magyar Gárda egyesülete, azt egy magánszemély jelentett be az illetékes rendőrkapitányságon.
Az ügysvéd szerint a rendezvényen felszólalók éltek a demokratikus jogállamban biztosított véleménynyilvánítás szabadságával, véleményt fogalmaztak meg és nyíltsággal szóltak a vidék közbiztonságáról. Hozzátette: létező jelenségként utaltak arra, hogy sajnálatos módon az adatok szerint a cigányság körében az átlagot meghaladó a bűnelkövetés.
A tárgyaláson megjelent többek között Für Lajos volt MDF-es honvédelmi miniszter, akit az egyenruhás gárdisták tapssal üdvözöltek a bíróság épületében.
A per különösen nagy érdeklődésre tartott számot a Fővárosi Bíróságon, ugyanakkor csak azokat engedték be a tárgyalóterembe, akik befértek. Habár a sajtó munkatársait engedték volna előre, az ajtóban egy piros-fehér sálat viselő fiatalember szűrte meg kik azok, akik bemehettek a tárgyalóterembe.
A Magyar Gárda több tagja megpróbálta megakadályozni, hogy az Országos Cigány Önkormányzat (OCÖ) képviselői is bejussanak a Fővárosi Bíróság tárgyalótermébe.
Először lökdösődés kezdődött a két szervezet tagjai között, amely majdnem verekedésig fajult, s végül a rendőrség az igazoltatásokat követően lehetővé tette, hogy az OCÖ vezetői bejussanak a zsúfolásig telt tárgyalóterembe.
A bíróság épülete előtt egyébként mintegy 70 egyenruhás gárdista várakozik arra, hogy miként dönt szervezetükről a bíróság.
