Tatai-Tóth András (MSZP) azt mondta, hogy Magyarországon volt, van és lesz tandíj, a vasárnapi népszavazás a fejlesztési részhozzájárulást törölte el, a költségtérítéses rendszer viszont megmaradt.
Véleménye szerint a népakarattal nem szembefordulva is lehetséges olyan rendszer kialakítása, amely megteremti a hallgató anyagi érdekeltségét és ezáltal javul a felsőoktatás színvonala.
Hozzátette: azt nem mondta a népakarat, hogy nem lehet egy "igazságos rendszert" kialakítani. Az kapjon tehát állami támogatást, aki jobban teljesít, s ahogy csökken az ambíció, a teljesítmény, úgy csökkenjen az állami támogatás - hangoztatta a képviselő, aki - mint mondta - az állami támogatások rendszerét jobban összekapcsolná a teljesítménnyel, szociális helyzettel.
Miskolczi Norbert, a HÖOK elnöke, "Tandíjmentes jónapot!" kívánva köszöntötte a résztvevőket, majd kijelentette: Magyarországon nincs tandíj és nem is lesz a népszavazás eredménye alapján. A népszavazás arról szólt, hogy akarnak-e az államilag finanszírozott képzésért fizetni, s a szavazók úgy döntöttek, hogy nem.
Rémhírnek nevezte, hogy a HÖOK valaha is támogatta volna a tandíjat. Felidézte Hiller István tavaly tavasszal tett kijelentését, mely szerint nincs tandíj Magyarországon. Mint mondta, azóta a miniszter meggondolta magát, s most már van, de azt költségtérítésnek hívják.
Hozzátette: a hallgatók mintegy fele valóban költségtérítéses képzésben tanul, de a diákoknak csak 35 százaléka választotta ezt a formát felvételi kérelme benyújtásakor 2007-ben. A többiek túlcsúsztak a képzési időn, és ezért kell fizetniük, illetve másod-, harmaddiplomások.
Bayer József, a Zsigmond Király Főiskola rektora azt mondta: a Magyar Rektori Konferencia álláspontja egyértelmű a kérdésben. Ő maga rektorként támogatta a fer-t, azzal együtt, hogy nem gondolja, ezzel a felsőoktatás finanszírozása kielégítően rendezve lett volna.
Osztotta Tatai-Tóth András véleményét arról, hogy Magyarországon van tandíj, s hogy a hallgatók csaknem fele költségtérítést fizet, amely 100 ezer forinttól egymillió forintig terjed.
Tatai-Tóth András közvélemény-kutatási adatokat idézve az MSZP igazi vereségének azt tartotta, hogy nem tudták elmagyarázni: a társadalom alsó rétegéből alig jutnak be hallgatók az államilag finanszírozott képzésekre, míg a felső osztályokból ez az arány 80-90 százalékos.
Miskolczi Norbert jónak és fontosnak nevezte a Felsőoktatási Kerekasztalt, amely azonban már csak a tandíj bevezetése után alakult meg. Magát a reformot tehát nem igazán lehetett ott megvitatni - jegyezte meg.
A szocialista politikus a hallgatói átjárhatóság megmaradásáról szóló hozzászólására reagálva azt mondta: a HÖOK 2006 nyarán kérte ezt, ahogy az "Intercity-professzorok" korlátozását is. Ennek nincs köze a tandíjhoz - emelte ki.
Bayer József azt mondta, látható, hogy az államilag finanszírozott és költségtérítéses struktúra fennmarad, s várhatóan erősödik is. Azt prognosztizálta, hogy az államilag finanszírozott hallgatók száma csökkenni fog, már csak azért is, mert kevesebb a gyerek. Tévesnek nevezte Magyar Bálint korábbi szakminiszter korábbi elképzelését, hogy jelentős számú külföldi hallgatót tudnának a felsőoktatásba vonzani.
