A férgek tovább élnek

A Washingtoni Egyetem kutatócsoportja a megszokott kísérleti alanyok - az élesztőgomba és egy fonálféreg - genetikai állományát vizsgáltak. A törzsfejlődés során 1,5 milliárd éve különvált két élőlény, a sarjadzással szaporodó élesztő és a Caenorhabditis elegans nevű, hímnős fonálféreg 25, olyan közös génnel rendelkezik, amely az élet hosszáért felelős.

A genetikusok szerint ez a hasonlóság azért nagyon jelentős, mert a két faj fejlődése már nagyon régen zajlik külön utakon. Az ember - amelynek fejlődése közel sem olyan régen szakadt el a férgekétől, mint azoké az egysejtű gombákétól - génjeinek hasonlósága pedig azt mutatja, hogy nyilvánvalóan bennünk is ezek a gének felelősek a hosszú (vagy kevésbé hosszú) életért.

"Most, hogy számos ilyen gént azonosítottunk, lehetőségünk van azokat az emberben is keresni. És reméljük, hogy a jövőben befolyásolhatjuk ezek működését: nem csak az élet hosszát, de az egészséges élet hosszát növelve. Vagyis képesek leszünk meghosszabbítani az ember életének a korral járó betegségektől mentes élettartamát" - magyarázta Brian Kennedy, az egyetem biokémia-professzora.

A szóban forgó gének szerepet játszanak még a sejtek anyagcseréjének egyensúlyában (a TOR - Target of Rapamycin - néven ismert ciklusban). Ez pedig bizonyítékul szolgál arra az elméletre, amely szerint a kalóriabevitel alapvetően befolyásolja az élet hosszát. Egyszerűbben: a diéta (drasztikus kalóriacsökkentés) eszköze lehet a sejtjeink élettartamának növelésére.

"A következő lépésben szeretnénk laboratóriumi körülmények között gyógyszerrel utánozni a koplalás hatásait. A legtöbben nem akarnánk ugyanis mértéktelen fogyókúrába kezdeni csak azért, hogy kicsit tovább éljünk. De talán egyszer a jövőben ezt helyettesítheti egy tabletta" - mondta a kutatás másik résztvevője, Matt Kaeberlein patológus a Science Daily című online tudományos folyóiratnak.