A kutatócsoport-vezető az MTI-nek annak kapcsán, hogy A nyelv fejlődése -a fejlődés nyelve címmel tartotta székfoglaló előadását az akadémián.
Ismertetése szerint hosszú ideje foglalkozik az akusztikus ingerek feldolgozásával, nevezetesen az úgynevezett eltérési negativitással. "Ez az agy automatikus válasza. Nagyon komoly biológiai funkció, amely alvás alatt is működik. Azt gondoljuk, hogy az agy az eltérésekre érzékeny. Nem önmagában a különböző összetettségű hangingerek fizikai jellemzőire, hanem ezek eltéréseire" - mondta.
Magyarázatként kifejtette, hogy az anya gyermeke megszületése után elég éberen alszik. Később ugyan már viszonylag mélyebb az álma, ám egészen kicsi, szokatlan neszekre is felriad. "Az agy pásztázza a hallási környezetet, automatikusan regisztrálva az eltéréseket. Amennyiben annak valamilyen jelentősége van, bekapcsolja a figyelmi folyamatokat, amelyek aztán elindítják a szükséges cselekvéseket" - fejtette ki Csépe Valéria.
Kutatásai kiterjedtek a beszédhangokban lévő eltérések észlelésére, s később egy fejlődési vizsgálat során alsós iskolások között találtak olyan gyerekeket, akiknél hiányzott, vagy nagyon kis mértékben volt kimutatható ez a válasz, miközben hallásuk rendben volt. Keresték az okokat, s így kerültek bele egy nagy diszlexiakutatásba. "Mint kiderült, a mi diszlexiásmintánkban nagyon sok koraszülött gyerek volt. Esetükben ma már tudományos közhelynek számít, hogy figyelemzavarokkal küszködnek, de nyelvi rendszerük fejlődése is nagyon lemarad" - mondta Csépe Valéria, megjegyezve, hogy a gyenge olvasási készség önmagában még nem diszlexia".
Kifejtette: A diszlexia súlyos olvasási gondokat jelent, amely mögött egy agyműködési másság húzódik meg. "Nem zavar, nem sérülés, nem betegség, hanem másfajta konstelláció" - hangsúlyozta az akadémikus. Akoraszülöttek esetében minden szervrendszerük éretlen, így az agyuk is. Nemcsak lemarad "az éretlen kis agy", hanem egészen máshogy dolgozza fel a külvilág ingereit. A helyzetet mikrovérzések, esetleg oxigénhiány súlyosbíthatják.
"A koraszülöttekkel sok mindent kell csinálni, de a legnagyobb gond, hogy a szülők nagy része még a legegyszerűbb mozgásfejlesztésre sem vállalkozik. A nők szoronganak, nem tudnak felszabadult anyák lenni, a szokásos babaápolási helyzetekben alig beszélnek gyerekükkel. Tehát nem többet beszélgetnek vele, amire szüksége lenne, hanem sokkal kevesebbet" - mutatott rá Csépe Valéria. Meggyőződése szerint zenei foglalkozásra, mondókákra lenne szükség, a zene ugyanis ugyanazon a hálózaton keresztül hat, mint a nyelv.
"Nagyon korai nyelvi fejlesztés lenne szükség. Érdemes megnézni, hogy mire egy embergyereknél egy jól használható nyelv alakul ki, az hányféle változással kötődik össze. Ennek a legegyszerűbb része a beszédhang és a beszéd észlelése, a szókincsbővülés, egyszerű mondatok megtanulása. Utána következik még jó néhány genetikailag időzített fejlődési szakasz. Forradalmi változások zajlanak az agyban, mire a gyerek alkalmas lesz arra, hogy egy új minőséget jelentő lépést tegyen. Ilyen az 5-6 éves kor, amikor kinyílik az egész nyelvi rendszer, a gyerek felkészült arra, hogy formális képzést kapjon" - mondta az akadémikus, rámutatva a közoktatás, a pedagógus felelősségére, akinek "türelmesen, a gyerekekre méretezve, beszédgyakorlatokkal kell megtanítani az olvasást"."Nemcsak a lexikális ismeretek fontosak: előbb tanuljon meg rendesen beszélni, az olvasás a beszéden nyugszik" - emelte ki Csépe Valéria.
A professzor kitért az idegen nyelv tanulására is. Mint mondta, kutatásaik azt mutatják, hogy bár kopik az érzékenység "az idegen szóra", a "zárás" serdülőkorban, 12-13 éves korban következik be: a lányoknál előbb, a fiuknál később. "Ebben folyamatban különböző szakaszok vannak. Kicsi gyerekeknél nem vagyok híve a formális oktatásnak, de annak igen, hogy játékosan, kis mondókákat, dalokat tanuljanak, amelyek jól rögzülnek. Az agy emlékszik ezekre, tárolja valahol, s később megjelennek. Egyetlen feltétel, hogy anyanyelvi pedagógus foglalkozzon a kicsikkel" - mondta.
Magyarázata szerint a magyar hangsúlyrendszere, a tiszta, minden hangot kimondó szerkezete, más nyelvek esetében nem jó. "A gyermekagy olyan, mint a szivacs - nem kell, hogy a nem anyanyelvű anyukától, óvónőtől tanuljon idegen nyelvet, mert az akcentus olyan mélyen rögzül, hogy később kiirthatatlan lesz. Foglalkozzanak vele, beszéljenek hozzá, de az angol ne legyen +hortobágyi+" - mutatott rá Csépe Valéria.