"Számomra fontos, hogy operában, operettben, musicalben értékes előadások, új magyar művek szülessenek, de nem közönség nélkül. Engem a közönség is érdekel, a szegedi Bolygó hollandi rendezésemről azt írták, hogy operettsiker, pedig egy Wagner-zenedráma bemutatójáról volt szó" - hangsúlyozta az MTI-nek nyilatkozva az Erkel Ferenc-díjas kiváló művész.
Arra a kérdésre, hogy a minőség vagy az újdonság fontosabb-e a munkájában, Kerényi Miklós Gábor úgy válaszolt, hogy a minőség nagyon lényeges, de éppoly hangsúlyos az újdonság is, mert elengedhetetlen, hogy a szellemi közeg, amelyben élünk, támogassa a tehetséges hazai alkotások színpadra kerülését.
Felidézte, hogy messze a legtöbb kortárs magyar operát rendezte az elmúlt másfél évtizedben: Balassa Sándor Karl és Annájától kezdve, Bozay Attila Öt utolsó szín című művén át Szokolay Sándor Szávitrijéig.
Mint mondta, ha nem ő rendez, akkor is ott "bábáskodik" a friss művek létrejötténél, Jávori Ferenc Menyasszonytánc címmű klezmer-musicaljénél például, amellyel új műfajt is teremtettek. Ugyanez történik Szakcsi Lakatos Béla nyáron, a Szegedi Szabadtéri Játékokon bemutatandó Szentivánéji álom című világzenei játékánál is.
Kerényi Miklós Gábor a Színház- és Filmművészeti Főiskolán és a Bartók Béla Zeneművészeti Konzervatórium ének szakán szerezte diplomáit. Elsősorban nagyformátumú zenés darabokat állít színpadra az ország jelentős színházaiban (Magyar Állami Operaház, Budapesti Operettszínház, Miskolci Nemzeti Színház, Szegedi Nemzeti Színház, stb.). Operák, operettek, rockoperák, és musicalek mellett prózai rendezési is jelentősek. Nevéhez sok magyar mű bemutatója és ősbemutatója fűződik. 1989-től az Operaház tagja. Vendégként rendezett Németországban, Franciaországban, Svájcban, az Egyesült Államokban, Lengyelországban, az Egyesült Királyságban, Romániában, Ausztriában, Oroszországban, Kolozsváron a Magyar Opera bicentenáriuma alkalmából két egyfelvonásost állított színpadra.
