"1848 forradalma államalapító kezdeményezés volt, melyet hosszú folyamat, a nyelvújítás, a reformkor, a nemzeti eszmélés, az önmagunkra való ráismerés, rádöbbenés előzött, s az abban rejlő akadályok elhárítására való szándék szült meg" - mondta a volt államminiszter, egyetemi tanár a Márciusi Charta alapításának első évfordulójára szervezett összejövetelen.

Pozsgay Imre a pécsi református gimnázium tornacsarnokában összegyűlt mintegy háromszáz fős hallgatóság előtt úgy vélekedett: a márciusi ifjak új pályán indították el az országot. Heteken belül elkészültek a társadalom és a nemzet felemelkedésének legalapvetőbb gondolatait, szabályait magukba foglaló áprilisi törvények, köztük a jobbágyság felszabadítása, mellyel milliókat emeltek fel a nemzet tagjaivá, és a közteherviselés, amely azt jelentette: a nemesség a nemzetért lemond privilégiumairól.

Hozzátette, hogy a népképviselet elvének elfogadásával olyan választási törvény jött létre, amelynek révén Magyarország a népesség nagyobb részének adott szavazati jogot, mint az akkori Anglia, Franciaország "és más büszke nemzetek".

"Vagyis Magyarország akkor ott volt a kor folyamában és ezt szorgalmának, továbbá az arra felkészült nemzedéknek köszönhette" - jegyezte meg.

Pozsgay Imre az ország jelenlegi helyzetét elemezve annak a véleményének adott hangot, hogy "mélyreható válság van", s ez a nemzet minden megnyilvánulására kiterjed.

"Válság van az életmódunkban, válság abban, ahogy a környezetünket, az egymáshoz való viszonyunkat rendezzük. Válság van abban, hogy teljesítőképességünk elmarad azon szomszédainkétól, akikkel szemben úgy hittük, előnyben, fölényben vagyunk" - mondta.

Úgy vélte: "az országban az elmúlt másfél évtizedben kialakult szociális viszonyok miatt millióknak kell félniük a holnaptól. Ahol pedig a félelem ilyen mértékben irányítja a napi cselekedetet, ott igazi teljesítmény nem várható". E félelem légköréből kell a nemzetet kiemelni ahhoz, hogy tegye a dolgát, teljesítőképessége megelőzze a versenytársakét.

Pozsgay Imre véleménye szerint ez azért is fontos feladat, mert bár a jobbágyságot eltörölték, új zsellérréteg van kialakulóban, melynek teljesítőképességét nem is veszi igénybe az ország. Mintegy 5,5 millióra tehető a munkaképes lakosok száma, de a foglalkoztatottak száma nem éri el a hárommilliót. "Ha pedig ilyen állapotban van az ország, ilyen állapotúak a tartalékai is".

Azt mondta: a változtatáshoz olyan kormányra, olyan politikai erőre van szükség, amely a belátásból kiindulva újra emelkedő nemzetet tud csinálni Magyarországból. "Ezt a politikai erőt pedig a mi dolgunk előállítani, ebben pedig a március 9-iki népszavazás óriási előrelépést jelentett".

Csoóri Sándor író felszólalásában azt mondta: a referendum eredményeként új tudat születik. Változás az emberek agyában, lelkében, szándékaiban. Felismerik, hogy 1848-al ellenétében a cél eléréséhez már nem kell klasszikus értelemben vett forradalom, elég sok ember személyes ellenállása, a "becsület lázadása".

A Márciusi Charta civil értelmiségi mozgalom alapítását tavaly tavasszal kezdeményezte Csoóri Sándor, akinek 2007 márciusban írt leveléhez számos író, művész, tanár, közgazdász, tudós, egyházi személyiség csatlakozott.