Kérjük, az Ön által megjelölt időpontban fogadja képviselőnket, aki az összegyűjtött aláírásokat – a társadalmi akarat jelképeként – átadja Miniszter Úr részére, segítségét kérve a néma, de érezni és szenvedni képes állatok nevében.

Fenti állatvédő szervezetek a 34 289 aláírásával csatlakozó állampolgárral együtt kezdeményezi a rendőrök oktatását különösen az alábbi témakörökben:

Mi minősül állatkínzásnak?
Mit tegyen a rendőr, ha állatkínzást észlel?
Mikor köteles lefoglalni az állatot?
Hová viheti a rendőr a lefoglalt állatot?

A Büntető Törvénykönyv 2004. április 24. hatályba lépett 266/B. §-a alapján:

Aki

a) gerinces állatot indokolatlanul oly módon bántalmaz, vagy gerinces állattal szemben olyan bánásmódot alkalmaz, amely alkalmas arra, hogy annak maradandó egészségkárosodását vagy pusztulását okozza,

b) állattartóként, háziasított emlősállatot vagy az ember környezetében tartott veszélyes állatot elűzi, elhagyja vagy kiteszi,vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.

(2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki a vadászatról szóló törvény által tiltott vadászati eszközzel vagy tiltott vadászati módon vadászik, illetőleg a halászatról szóló törvény által tiltott halfogási eszközzel vagy módon halászik vagy horgászik.

Tapasztalatunk és a tömegesen hozzánk forduló emberek beszámolói alapján véleményünk, hogy
a, az intézkedésre köteles rendőrök az esetek döntő többségében az állatkínzásos bejelentéseket érdemben nem vizsgálják,

b, a bejelentésről jegyzőkönyvet nem vesznek fel,

c, a helyszínre nem mennek ki,

d, amennyiben mégis, akkor a Btk. vonatkozó rendelkezését és annak valódi jelentését nem ismerik. Több esetben küldték el a bejelentőt azzal, hogy az állat életben maradt, vagyis nem történt bűncselekmény, pedig a büntethetőséghez nem szükséges, hogy az elkövető az állat életét ténylegesen kioltsa, vagy hogy az állat valóban maradandó egészségkárosodást szenvedjen, elég csupán az, hogy az elkövető cselekménye erre alkalmas legyen. Ezért nem önálló elkövetési magatartás az állat életének kioltása, mivel ezen eredmény bekövetkezte a büntetéskiszabás során súlyosító körülményként értékelhető.

e, a nyomozás során bizonyítékokat nem gyűjtenek, azt nekünk, állatvédőknek kell összegyűjteni, beszerezni, az ezzel kapcsolatos költségeket kifizetni (pl. állat boncoltatása)

f, a megkezdett nyomozást gyakran bűncselekmény hiányában megszüntetik (az ügyészségre benyújtott panasz alapján azután nagyon gyakran rendeli el az ügyészség a nyomozás folytatását)

Az elmúlt években csak kivételesen fordult elő, hogy az intézkedő rendőrök ismerték volna
a lefoglalás és a büntetőeljárás során lefoglalt dolgok kezelésének, nyilvántartásának, előzetes értékesítésének és megsemmisítésének szabályairól, valamint az elkobzás végrehajtásáról szóló rendelkezéseket, miszerint a Btk. 266A.§-ában, 266/B.§-ában meghatározott bűncselekmény gyanúja alapján indult büntetőeljárás esetén a jogszabályban meghatározott iratok mellett a bűncselekmény tárgyát képező élő állatot is le kell foglalni.

Tudjuk, hogy a rendőrségen folyt oktatási tevékenység az állatkínzás bűncselekményének tárgyában, de ennek eredményét mi, állatvédők, akik nap mint nap szembesülünk az állatkínzásokkal nem tapasztaljuk.

Kezdeményezzük a rendőrök – különös tekintettel az utcán szolgálatot teljesítő, bűnügyi, közrendvédelmi és közlekedésrendészeti szolgálati ághoz tartozó rendőrök – oktatását az állatkínzásos esetekkel kapcsolatos jogi szabályozás vonatkozásában. A rendőrséggel való együttműködés keretében felajánljuk gyakorlati tapasztalatainkat az oktatási tematika kidolgozásában, és az oktatás lebonyolításában.

Kérjük, hogy a rendőrök oktatásába/tájékoztatásába vonják be az állatvédelemmel nem csak elméleti szinten foglalkozó állatvédő szakembereket, mert az ő gyakorlati tapasztalatuk nélkül a hagyományos módszerekkel nem lehet hatékonyabbá tenni az állatvédők és a rendőrség együttműködését, az állatkínzások felderítését és szigorú szankcionálását.


Lelenc Kutyamentő Egyesület