Gyerekkorát Iowában és Illinois-ban töltötte. Mikor kitört a polgárháború, többször is idősebb fivérei után akart szökni, de a kalandok kora csak 1864-ben jött el számára, amikor a család nyugat felé vette az irányt. Wyatt vezetett postakocsit, pontozóbíró volt bokszmeccseken és persze a szerencsejátékba is beleártotta magát. A törvény képviselőjeként először "rendőr" volt Lamar városában, de miután felesége a házasságkötést követően pár hónappal meghalt, kisiklott az élete. Többször meggyűlt a baja a törvénnyel, sikkasztással vádolták, évekre eltűnt s csak 1874-ben bukkant fel újra a kansasi Wichitában.
Wichita a legkevésbé sem volt nyugodt város, a Texas felé utazó marhakereskedők és szerencselovagok itt pihentek meg és vetették bele magukat az italba és a kártyába. Wyatt Earp a város békebírójának dolgozva több körözött lótolvajt és vonatrablót is elkapott, hírneve nőttön-nőtt. Kínos helyzetbe csak egyszer került, amikor a székén hintázva revolvere kiesett pisztolytáskájából és kabátját átlőve elsült. Népszerűségén felbuzdulva indulni akart a választáson, amit a hivatalban lévő rendőrbíró nem vett jó néven, a nézeteltérés végül ökölharcba torkollott. A városi tanács Earp ellen fordult, így ő fivéreivel tovább állt Dodge Citybe.
A Wichitánál semmivel sem nyugodtabb Dodge Cityben már a békebíró helyettesének nevezték ki, itt lett barátja Doc Holliday is. Earp 1878-ban otthagyta Dodge Cityt és Új-Mexikó felé vette az irányt, testvéreivel végül az arizonai Tombstone városában, az "ezüstláz" fészkében kötöttek ki, ahol hamarosan Doc Holliday is csatlakozott hozzájuk.
A törvény embereként Wyatt Earpnek rendszeresen meggyűlt a baja a Clanton és a McLaury klánnal, amelyek először azzal hívták ki haragját, hogy ellopták a hadsereg öszvéreit (az állatok szövetségi tulajdonnak számítottak, McLaury nemes egyszerűséggel átbillogozta őket). A szaporodó rablások és a fegyveres támadások mögött szintén ez a két klán állt, a szembenállás végül a vadnyugat egyik leghírhedtebb összecsapásába torkollott.
Az O.K. Corralnál vívott tűzharc alig fél percig tartott, a 30 másodperc alatt 30 lövés dördült el, egyedül Wyatt Earp úszta meg sértetlenül, a Clanton klánból hárman is meghaltak. A lövöldözés után persze tárgyalás következett, majd bosszú, Wyatt Earp és Doc Holliday végül üldözöttekké váltak, s az Earp fivérek 1882-ben végleg elhagyták Tombstone-t.
Harmadik feleségével élve Earp már leginkább üzletemberként kereste kenyerét, szalonokat nyitott és adott bérbe, ingatlanokba fektetett be, majd miután nyert egy versenylovat, a lóversenyeket kezdte járni. Az aranyláz idején fogadót nyitott Alaszkában, majd a Mojave sivatagi bányászatból szerzett pénzt. A nyarakat rendszeresen Los Angelesben töltő egykori vadnyugati hős szoros barátságot ápolt Hollywood első hírességeivel. A vadnyugat hőskorszakának egyik legendája 1929-ben halt meg, életét számos film dolgozta fel.
