A feltámadásra vonatkozó keresztény hit alapjait Hankovszky Tamás teológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem filozófia tanszékének tanára mutatja be a tanácskozáson.
A keresztények reménysége az örök élet megvalósulása, amelynek lényegét a filozófiából átvett kifejezésnél, a halhatatlanságnál pontosabban ragadjuk meg, ha a Bibliát követve feltámadásról beszélünk. Az örök élet Isten ajándéka, ő teremt folytonosságot a mostani és a halál utáni lét között. A kereszténység a teljes emberi személy jövőjében hisz, ezért vallja a test feltámadását - fejtette ki a teológus a távirati irodának.
Hozzátette: a kereszténység felfogása szerint az ember örök élete abból fakad, hogy Isten nem akarja megszakítani az emberrel megkezdett dialógust. A halál utáni lét minősége ezért mindenekelőtt attól függ, hogy milyen volt ez a kapcsolat az ember földi életében.
Cser Zoltán, a Tan Kapuja Buddhista Főiskola megbízott előadója szerint a buddhisták ezzel szemben "alulról szemlélik" az eseményeket, ok-okozati összefüggés van a cselekedetek és az ember sorsa között, amelybe nincs isteni beavatkozás. Ez azt jelenti, hogy az ember tettei határozzák meg a reinkarnáció útján létrejövő következő élet minőségét.
Példaként hozta fel, hogy ha valaki fél lábbal születik, az a korábbi életben elkövetett cselekedetével magyarázható, ugyanígy a szellemi képesség minősége is visszavezethető a korábbi életben elkövetett cselekedetekre. A karma tanítása szerint ugyanis, ha valaki sok jót cselekszik, akkor energiát halmoz fel, amelyet a következő életben hasznosíthat úgy, hogy több jó tulajdonsága lesz, mint előző életében.
A buddhista tanár szerint annak ellenére, hogy a kereszténység egy felső isteni irányítástól, míg a buddhizmus a cselekedetekből vezeti le az emberi sorsot, sok a közös vonás a két vallás között, így az erényeket és az erkölcsöt hasonlóan ítélik meg.
Az előadássorozat további témái: a szenvedés oka és értelme a buddhizmusban és a kereszténységben, Buddha és az egyes ember, valamint Krisztus és az egyes ember üdvössége, illetve a szerzetesség helye és a lemondás szelleme a buddhizmusban és a kereszténységben.
