A terveket finanszírozó Attila Alapítvány kurátora, Kocsi János hétfőn az MTI-nek elmondta: a leírások szerint a 400-453-ig élt hun király egy ideig a mai Pest megyei Tápiószentmárton területén fából és kőből épült palotában trónolt. Ez a történelmi előzmény adta az ötletet az ősi építmény képzeletbeli másának valóra váltásához.
Haide Tibor építész tervei bizonyultak a legjobbnak, aki egy hathektáros területen, 3600 négyzetméteren kívánja felépíteni a főként fából álló palotát négy, egyenként 25 méter magas toronnyal - utalt rá a kurátor. A megvalósításhoz szükséges pénz nagyobb része hazai és külföldi befektetők jóvoltából már összegyűlt, s most EU-s forrásokra is pályázik majd az alapítvány. Mostanra az építési engedély is megérkezett.
Az előkészületi munkálatok közé tartozik, hogy már a helyszínre szállították azoknak a kockaköveknek egy részét, amelyek nemrég még Budapest utcáit borították, itt pedig a királyi udvar látogatói lépkednek majd rajtuk. Különféle bontásokból 200 ezer régi téglát is vásároltak, ezek adják majd az udvar alatt kialakítandó hatalmas pince falait. Egymillió ilyen téglát gyűjtenek össze.
Az Attila-vár várhatóan 2010-re készül majd el, s igazi idegenforgalmi attrakcióvá válhat. Az elképzelés szerint szállodák, korabeli falu, Árpád-kori templom épülhet még mellé. A vonzerőhöz tartozik a közvetlen közelben fekvő Attila domb, amely állítólag mozgásszervi betegségek gyógyítására fejt ki titokzatos hatást a föld mágneses hatásának eredményeként, s máris évi 100 ezer turista fordul itt meg.
Attila várának mása - számítások szerint - évi egymillió turistát vonz majd erre a vidékre, ami meghozhatja a régiónak a fellendülését - hívta fel rá a figyelmet Kocsi János.
