Élet a hűtlenség után
A megcsalás nem egy hobbi, ha félrelépünk, annak mindig oka van. A hiba vagy a kapcsolatban, vagy a személy önértékelésében keresendő.
Félrelépés. Az örök vitatéma. Vannak férfiak, akik szerint nincs olyan hímnemű, aki sohasem csalja meg a párját.
2008. március 18. kedd 16:04 - Hírextra
A hűtlenség okairól és a kapcsolatok törékenységéről Szerémi Péter, kommunikációs tréner lebbentette fel a fátylat a Csak Csajokban.
– A megcsalás mindig egy figyelmeztető jel, ami arra hívja fel a figyelmet, hogy a kapcsolatban valami nincs rendben. Ha problémák adódnak, azokat beszélgetéssel meg kell oldani, de ha a szőnyeg alá söpörjük, akkor nagyobb bajt csinálunk. A kerülőutak mindig rosszabbak, mint az egyenes beszéd – mondta el a Netbulvárnak Szerémi Péter, kommunikációs tréner.
Tökéletes kapcsolat nincs. Mindenhol adódnak problémák, de ha ezekről képesek a párok beszélni, foglalkoznak vele, előbb-utóbb megoldódik. Ha az egyikük félrelép, azt többnyire a gyávaság eredményezi. Lehet, hogy valami elmúlt, már nem érez szerelmet a másik iránt, de fél elmondani neki az igazságot. Pedig ebben az esetben a szakítás lenne a megoldás, és mindenki élhetné tovább az életét.
– Vannak olyan férfiak és nők is, akik a bennük lévő bizonytalanságot a hódításokkal akarják kompenzálni. Nem hiszik, hogy őket lehet szeretni, hogy eléggé szépek vagy jók, és ezeknek az aggodalmaknak a csillapításához szükségük van az újabb és újabb kalandokra. Mások ugyanezt vagyonteremtéssel vagy vezető pozíció megszerzésével érik el.
A szakember szerint az a jelenség, amit a férfiak vadászösztönnek hívnak, a gyávaság eredménye. Sokan ismerünk olyan embereket, akik állítják, hogy ők nagyon szeretik a párjukat, de szükségük van a rövid románcokra is. Bár ez a kijelentés néha akár igaz is lehet, az esetek többségében viszont hazugság. Ilyenkor vagy az önértékelés vagy a kapcsolat hordoz problémákat.
– Előfordulhat, hogy a megcsalás után a párok nem mennek szét. De ez nagyon ritka, mert a félrelépéssel egy akkora sebet ejtünk a másik önbecsülésén, hogy azt a párok közötti kötelék már nem éli túl. Többnyire a nők megbocsátóbbak, ezt nagy általánosságban el lehet mondani. Ők kevésbé feltételezik a párjukról, hogy azért lépett félre, mert szándékosan ártani akart nekik.
A fent felsoroltak ellenére nem elképzelhetetlen, hogy aki egyszer megcsalta párját, többé nem hibázik. Ha az illető képes belátni, hogy rosszat tett, és őszintén bánja a másiknak okozott fájdalmat, akkor nincs minden veszve.
Forrás: netbulvar.hu