Véleménye szerint a jelenlegi kormány durván beleavatkozott például a cigány önkormányzati választásba. A cigányok akaratát nem tükrözi a jelenlegi vezetés - jegyezte meg.
Mint mondta, a kisebbségi önkormányzatok támogatásának csökkentése súlyos működési veszélyt idéz elő.
Farkas Flórián kiemelte: ma Magyarországon körülbelül 100 ezer olyan cigánytelep van, amely nem felel meg az alapvető lakhatási feltételeknek.
Példaként említette azt is, hogy a roma népesség társadalmi integrációjának felgyorsítására 2007-ben "nulla forintot" fordított a kormány, míg erre 2005-ben még volt 58,3 millió forint.
A foglalkoztatási és munkaügyi bizottság előadójaként felszólaló Vojnik Mária (MSZP) szerint nem jelent tartós megoldást az, hogy a romák elsősorban a közmunkaprogramokban vegyenek részt. A képviselő úgy véli, hogy ennél sokkal eredményesebb lenne, ha a hosszú távú munkavégzésben találnák meg a helyüket.
Bottka Lajosné (MSZP), az oktatási és tudományos bizottság előadója kiemelte, hogy a jelentés nem csak a roma integrációs program beszámolója, hanem a Magyarországon élő 12 nemzetiség és a roma etnikai kisebbség ügyét tárgyalja. Hozzátette: a bizottság egyetértett abban, hogy a beszámoló objektív, tényfeltáró és elemző.
Teleki László (MSZP) arról beszélt, hogy van olyan kisebbség, amelyen belül újra megjelentek az "etnobiznisz" jelei. Ezért fontosnak tartja annak elérését, hogy a jövőben minél kevesebben élhessenek vissza a kisebbségek helyzetével.
Sándor Klára (SZDSZ) a jelentés alapján annak a véleményének adott hangot, hogy a kisebbségi politika terén Magyarország nem teljesít rosszul. Hozzátette, hogy a határon túli magyarság jelentős része "borzasztó elégedett" lenne azzal, ha a hazájukban az történne a kisebbségekkel, ami Magyarországon.
A képviselő a legnagyobb problémának azt nevezte, hogy hogyan lehet a kulturális és a nyelvi asszimilációt megállítani illetve hogyan lehet megerősíteni a kisebbségek etnikai identitását.
