Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat legújabb közleményében a külföldiek múlt évi magyarországi munkavállalásának összesítette. Ezek szerint 2007-ben 37 590 munkavállalási engedélyt adtak ki külföldieknek, amely körülbelül 15 ezerrel kevesebb, mint a 2006-ban, amikor még 52 500-at állítottak ki.

Az év végén a legtöbben, 21 100-an román állampolgárok rendelkeztek munkavállalási engedéllyel, körülbelül 8000-en ukránok,és 2200-an szerbek. Magyarországon hagyományosan a környező országokból a magyar nemzetiségűek érdeklődnek leginkább a munkavállalási lehetőség iránt, de az utóbbi években náluk csökkent az érdeklődés.

A román állampolgárok 2007-ben például 14.000-rel kevesebb munkavállalási engedélyt váltottak ki, mint 2006-ban, igaz, ha a zöld kártyához jutó román állampolgárokat leszámítjuk ebből, akkor a csökkenés csak 9.600 körüli. A szlovák állampolgárok érdeklődése is csökkent, körülbelül 5300-zal kevesebben kérték regisztrációjukat.

Ezer feletti munkavállalási engedéllyel ezen kívül csak a kínai és japán állampolgárok rendelkeztek. A kínaiak 1.600, a japánok valamivel több, mint 1.000 engedéllyel. Viszonylag magas volt még 860 engedéllyel a mongolok létszáma. A többi országból csak legfeljebb néhány száz munkavállaló rendelkezett munkavállalási engedéllyel, közülük a német állampolgárok érték el az 500-at.

A magyarországi régiók közül messze Közép-Magyarország vezet a munkavállalási engedély köteles külföldiek foglalkoztatásában, a regisztrált - leginkább szlovák - munkavállalók közül viszont a legtöbben a Közép-Dunántúlon dolgoznak. Az összes külföldi 62 százalékát foglalkoztatták Közép-Magyarországon, 19 százalékát Budapesten.

Magyarországot még az ág is húzza

Miközben a környező uniós tagországok gazdasága szárnyal - Szlovákia 10,7, Románia és Csehország 6,5 százalék körüli GDP növekedést produkált tavaly, addig Magyarország gyöngélkedik - nálunk mindössze 1,3 százalék körüli volt a bővülés. A reformintézkedések és a rekord méretű infláció terheit nyögve, egyre magasabbak a megélhetési költségek, eközben pedig a reálbérek inkább lefelé tendálnak.

Ezt a negatív hullámot alátámasztja a világ 30 legfejlettebb országát tömörítő nemzetközi szervezet az OECD „Taxing Wages 2007” címmel közzétett legfrissebb kimutatása is. Eszerint a vásárlóerő paritáson számolt egy főre jutó éves bér Magyarországon 2006-2007 között 9822 dollár volt. A Magyar Szociális Fórum- Szociális Kerekasztal feldolgozott elemzésből kiderül, hogy hazánk az OECD sereghajtójává vált, a lista utolsó, harmincadik helyére szorult.

Ez a bérszint egynegyede a dél-koreainak (37.488 dollár), egyharmada az OECD átlagnak (24.660 dollár), s elmarad a Cseh Köztársaságétól Lengyelországétól és Szlovákiáétól is. A jövedelemadók mértéke tekintetében, 51 százalékos elvonással viszont az éllovasok között szerepelünk. Csak Belgiumban (55,4 százalék) és Németországban (52,5 százalék) magasabb a bérekre és a fizetésekre kivett adó, mint nálunk!

Ez azt jelenti, hogy a harminc ország közül pontosan abban az országban – tudniillik Magyarországon - a legnagyobb a jövedelem elvonás, amelyikben a legalacsonyabbak a bérek. A szintén hátul kullogó Mexikóban is nagyon alacsony béreket fizetnek ugyan, hiszen egy főre átlagosan mindössze 9968 dollár jut évente, ám az alacsony kereseteket mindössze 15 százalékos jövedelemadóval terhelik.

Az elemzés azonban több lényeges momentumra nem tér ki. Magyarországon ugyanis kiemelkedő a a fekete foglalkoztatás, illetve az adóhatóság elől részben eltitkolt ( köznapian szólva zsebbe fizetett) jövedelmek aránya. Ezen kívül sokan vannak olyanok, akik hivatalosan vállalkozók, ám mégis a munkaerőpiacon vannak jelen.

Szlovákia máris népszerűbb lenne?

Amíg nálunk egyre kevesebben akarnak munkát vállalni - legalábbis a legális foglalkoztatást tekintve -, Szlovákiában egyre nagyobb az illegális bevándorlók aránya.

Az EUBusiness híradása szerint Szlovákiában - amely hazánkkal együtt decemberben csatlakozott a schengeni övezethez - jelentősen megemelkedett az őrizetbe vett illegális bevándorlók száma, amint az Tibor Mako, a szlovákiai határőrség és az idegenrendészeti hivatal igazgatója tájékoztatta a magazint.

Mindezt adatokkal igazolta, melyek alapján az év kezdete során mintegy harmadával emelkedett meg az engedély nélküli tartózkodásért letartóztatottak száma az előző év azonos időszakához képest.Mako hozzátette, az elmúlt 10 hét során 169 illegális bevándorlót fogtak el, ebből a megelőző néhány napban 44 letartóztatás történt, ebből 13 esetben Oroszországból menekült csecseneket fogtak el. A vezető szerint az emelkedés meglepő, hiszen az elmúlt években inkább csökkenő tendenciát lehetett megfigyelni. - nyilatkozta a gazdasági hírportálnak.

Az emelkedésnek vélhetően csupán egyik oka a schengeni határnyitás, egy másik jelentős faktor, hogy az elmúlt időszakban nem esett jelentős mennyiségű hó, amely megkönnyíti a határátlépést. A bevándorlók zöme Moldovából, Ukrajnából, Pakisztánból, Indiából, illetve Oroszországból érkezett.