Utoljára 1966-ban volt Gulácsy Lajos (1882-1932) festőművész alkotásaiból gyűjteményes tárlat Székesfehérvárott. Budapesten komoly, nagy anyagot fölvonultató kiállítást csak 1922-ben, még Gulácsy életében rendeztek az Ernst Múzeumban. Most a fővárosi KOGART Házban tártak a közönség elé eredeti fotókkal és dokumentumokkal is gazdagított anyagot a festő életművéből.
- Két másik kurátorral fél évet dolgoztunk a tárlaton, s a Kovács Gábor Művészeti Alapítvány csapatmunkájának köszönhető, hogy ilyen gazdag anyagot vonultathatunk föl a termekben - tájékoztatott az előzményekről Fertőszögi Péter, a kiállítás főkurátora.
Szinte az egész ország megmozdult, sőt a külföld is, hogy méltó anyag gyűljön össze, amely bemutatja az öt legfontosabb és legegyénibb magyar képzőművészeti életmű egyikét, Gulácsy Lajosét. Tizenhárom magyarországi közgyűjtemény, múzeum és mintegy 30 magángyűjtemény adta kölcsön képeit minden idők legnagyobb Gulácsy-kiállítására, néhány festmény külföldről is érkezett. Több tucat olyan festmény és dokumentum gazdagítja a tárlat anyagát, amelyet keletkezése óta először tártak a látogatók elé.
Ez a mostani kiállítás nemcsak azért több a 42 évvel ezelőttinél, mert 100 festmény és több mint 120 grafika van a falakon, hanem azért is, mert a kiállítótérben elhelyezett tárlókban szerepelnek eredeti fotók, Dante maszkja, levelek, dokumentumok, mint például egy kérdőív lexikon szócikkhez, amelyet a művész saját kézírással töltött ki ilymódon: név: Gulácsy Lajos Kálmán, születési idő, hely: 1882 év oct. 12-én Budapesten.
Látható a vitrinekben a többi között a Naconxypannak nevezett álomvilághoz összeállított, saját készítésű szótár, a Guyp című regényének címlapterve, a Helén és a virág című verse saját illusztrációval, és ott van az üveg alatt a csontból faragott fejű sétapálcája is, amelyet a tudósító "bolond" fejnek vélt, Gulácsy bolond portréi után.
Fertőszögi Péter szerint "a Gulácsy-életművet nem lehet korszakokra osztani, inkább témákról beszélhetünk". A varázsló kertje című festményt - amely a kiállítás címe és a plakátján is látható - emblematikus képnek tartja a művészettörténész. A kertben Gulácsy a varázsló, a művek pedig a virágok - tette hozzá. Művészetem című írásában Gulácsy úgy fogalmaz, hogy "teremtek, műveim a gyermekeim...saját énemet adom bele mindegyikbe". Női portréi sokfélék, lenyűgöző szépségűek, aktjaiból pedig árad a bujaság. A varázsló kertjében a férfi és a nő egyenlő partnerek, s csakúgy, mint a Paolo és Francesca vagy a Dante és Beatrice című képekből, átsüt belőle a szerelem, az érzékiség, a vágy.
Olaszországi tájképein ott vannak az elmaradhatatlan ciprusok s a Langyos este Itáliában című képéről szinte átáramlik a nézőre a langymeleg. Bíbor és smaragd című, 1906-ban készült képe szín, vonal és szabadon áramló forma együttese, drámaian modern, s Kandinszkijt idézi, de sokkal lágyabb nála. Az olasz külvárost ábrázoló festményén okker színű házfalak, s a grundon levert karókon futó zsinegen száradnak a ruhák. Spirituális szépséget tükröz a látvány.
Gulácsy Lajost az első világháború kitörése Velencében érte. A megrázkódtatástól ideggyógyintézetbe került és haláláig ott is maradt. Az 1922-es Ernst Múzeumbeli kiállításakor írta Gulácsy Lajosnak című megrázó versét a jó barát, Juhász Gyula: "Lajos, elér-e hozzád még a hangom,/Mely úgy remeg, mint nyárfák estelen,/Ha rajtuk ring az alkonyi harangszó/S rájuk ragyog a csillagszerelem,/Elér-e hozzád hangom, a szívedhez,/E nagy, bíbor virághoz, mely beteg/És az agyadhoz, mely - ó drága serleg! -/Gyász és nyomor borával telve meg!/Elér-e hozzád hangom, a naiv, bús/Juhászkolomp a végtelen teren/És fölver-e egy percre álmaidbul,/Melyekben nincs már többé értelem?/"
Gulácsy Lajos szimbólumokból építkezett és megteremtette több különböző európai stílus, mint az angol prerafaelizmus, a szimbolizmus, a szecesszió ötvözetét, de munkáival kapcsolódik az olasz reneszánszhoz és a magyar szürrealista törekvések egyik előfutárának is tartják.
A KOGART Ház július 20-ig látogatható kiállításán a III. emeleten egy elkülönített teremben film is pereg, A varázsló kertje című, 1988-ban készült mű, amely Lakatos Iván munkája. Ő írta, rendezte és fényképezte is a korabeli történelmi dokumentumokból, Gulácsy alkotásaiból építkező filmet. Most jelent meg Marosvölgyi Gábor Gulácsy monográfiája is, amely a kiállítóházban megvásárolható.
