Török Barna jegyző mellett Nagy Imre, Sajóbábony szocialista polgármestere az aláírója annak a levélnek, amelyet Szili Katalinhoz küldtek az elkeseredett településvezetők problémáik orvoslása céljából, és amely a helyi testület konszenzussal meghozott óhajait tartalmazza.

Polgármester úr, milyen előzmények ragadtatták önt és képviselőtársait a beadvány megfogalmazására és elküldésére?

2006-ban egy brutális gyilkosság történt Sajóbábonyban, és a közbiztonság azóta sem javult a községben, így hát végső elkeseredésünkben fordultunk az Országgyűlés elnökéhez. Az ominózus bűntény után azt reméltük a lakossággal együtt, hogy a bűnöző elemek egy kicsit visszahúzódnak és lapítanak. Ezzel szemben a statisztika és a helyiek biztonságérzete szerint is romlott a helyzet, ezért akadt egy olyan civil csoport, amelyik aláírást gyűjtött annak érdekében, hogy a képviselő-testület tegyen lépéseket azért, hogy javuljon a közbiztonság. Természetesen konzultáltunk a Polgárőrséggel és a rendőrséggel, és arra a megállapodásra jutottunk, hogy mivel a törvényi háttér nem minden esetben biztosít olyan lehetőségeket a végrehajtó szervezeteknek, hogy a helyzet javulhasson, ezért a törvényhozáshoz fordulunk. A házelnök asszonyhoz címeztük levelünket, amelyben nem csak a halálbüntetés visszaállítását szorgalmazzuk, hanem azt is kérjük, hogy a közfeladatot ellátó személy kapjon nagyobb védelmet, vagy erősítsék a tanúvédelmet, illetve szigorítsák a Btk-t akár a büntetési tételek megduplázásával is. Azt is leírtuk viszont, hogy nem szeretnénk, ha a megerősített rendőrség túlzottan beleszólna a helyi civil szervezetek tevékenységébe.

Hány lelkes a település, és hány rendőr teljesít szolgálatot?

3200 főre jut 3 körzeti megbízott, ami nem fedi le a 24 órás, állandó rendőri jelenlétet. Borsodban a rendőrség eredményessége országos viszonylatban mindig az élen járt, nekünk sem a dolgozó rendőrök munkájának hatékonyságával van bajunk, hanem a létszámukkal. Idén januártól a rendőrség és a határőrség összevonásával némileg emelkedett a létszám, amint nap mint nap tapasztalják a sajóbábonyiak is.

Ennek ellenére levelükben az áll, hogy az emberek félelemben élnek, mert egyesek büntetlenül járnak lopni a mások kertjébe, a segélyek kifizetésekor pedig részegen ordibálnak az utcán. Az ilyen típusú szabálysértések elkövetőivel szemben csak van eszköze a rendőrségnek?

Amikor biztosítható a jelenlét, általában intézkednek is a rendőrök. Viszont emelkedett a betörések száma, ami miatt elégedetlen a lakosság. A félelemben élés egyik formája, hogy például amikor a rendőrség azt kéri, hogy a lakosok tanúként segítsék a munkáját, akkor az emberek elzárkóznak a bűnöző elemek rájuk gyakorolt pressziói miatt. Vannak olyanok, akik nem hajlandók a boltban vagy a postán sorba állni, ordibálnak, és ha valaki ezt szóvá meri tenni, akkor a rendbontók ezt a maguk módján úgy teszik szóvá, hogy végül a becsületes állampolgár szégyelli magát.

A beadványukban szerepel, hogy „A bejelentés egy bizonyos népréteghez kapcsolódik, de leírni, kimondani senki nem meri, hiszen aki ezt megteszi, megbélyegzik". A cigányokról van szó?

Elsősorban igen. Sajóbábonyban 4-600 roma él, és természetesen ők is rétegződnek. Vannak köztük gazdag emberek, közülük 4-6 Mercedesszel jár. Megjegyzem, a magyarok közül csak egynek van Mercedese. Magyar embernek nincs Audija és BMW-je, csak a romáknak. Ezek az emberek általában az ország más pontjain kerülnek összetűzésbe a törvénnyel, de mi szembesülünk ezekkel a dolgokkal. A cigányság másik rétege elszegényedett, és nem akarják tudomásul venni, hogy a szakképzetlenségük és a szociális helyzetük miatt eléggé perifériára szorultak. Ugyanakkor irritálja a lakosságot, hogy az ő nettó jövedelmük ugyanannyi, mint itt egy köztisztviselőé. Ez ellenérzéseket szül azokban, akik mindenért adóznak, normálisan nevelik a gyereküket, nem pedig bűnözésre. Problémát jelentett az is, hogy a vasazni(fémlopásra a szerk) induló teherautót gyermekkorú vezette, akit viszont nem lehet büntetni. Igen ám, de egyik gyerek sem az uborkafáról esett le, a szüleik felelősek értük.