A fejlettnek mondott országokban ma már minden második ember valamilyen szív- és érrendszeri betegségben hal meg. A hirtelen bekövetkező vagy még csak fenyegető, de várható szívinfarktus kezelése rendkívüli mértékben átalakult: azonnal szívkatéteres vizsgálattal tisztázzák a koszorúér-szűkület mértékét és helyét, a szűkületet pedig kitágítják.
A belülről, egy ballon fölfújásával kitágított érszakasz viszont visszaszűkülne, ha nem tennének bele olyan, fémhálóból készült, sztentnek nevezett hengert, ami az eret továbbra is nyitva tartja. Itt azonban a véralvadás esélye fokozódik, ezért az ilyen betegeknek az alvadék kifejlődését gátló gyógyszert kell folyamatosan szedni.
A korábbi években az egyik legfontosabb ilyen hatóanyag, a clopidogrel gyógyszertári kiadásához az egészségbiztosító előzetes engedélyére volt szükség. Ez általában napokat vett igénybe és a koszorúértágítás után a szívbetegek csak ezután kezdték tovább szedni ezt a - számukra létfontosságú - készítményt, amit a kórházban már kaptak.
Odile Sheehy és munkatársai azt vizsgálták, hogy a gyógyszer engedélyezésének adminisztratív nehézsége milyen egészségügyi következményekkel jár. Több mint 13 ezer kanadai beteg sorsát követték, akiket az ország Quebec tartományában 2000 januárja és 2004 szeptembere között koszorúér-tágítás után sztentbeültetéssel kezeltek.
Kiderült, hogy a kórházból kiengedett betegek 8,6 százaléka a beavatkozás után átlag öt nap múlva váltotta ki a clopidogrelt a patikában és a sokezer betegnek 11,5 százaléka egyáltalán nem folyamodott ezért a készítményért a gyógyszerészhez. A kutatók arról is meggyőződtek, hogy ez csak a bonyolult engedélyezést igénylő tablettára vonatkozott, mert a betegek másféle szívgyógyszerekért hamar és ismételten fölkeresték a patikát.
A statisztikák tanúsága szerint a fontos szívgyógyszer folyamatos szedésének már egynapos kihagyása 34 százalékkal növelte a halálozás kockázatát, ha pedig a beteg egyáltalán nem kapta a készítményt, a halálozás esélye a clopidogrelt pontosan szedő betegtársaihoz képest 70 százalékkal lett nagyobb.
Az általában alkalmazott és külön engedélyezést nem igénylő gyógyszerek kiváltása a patikából semmiféle késedelemmel nem járt, ezért a kutatók föltételezik, hogy a szívbetegek életét veszélyeztető, átmeneti gyógyszerszünet a clopidogrel esetében azzal magyarázható, hogy a biztosító a készítmény magas ára miatt éveken keresztül ragaszkodott a speciális jóváhagyáshoz.
A kanadai szakemberek hangsúlyozzák, hogy Quebec tartományban 2007 áprilisa óta a biztosító ennek a készítménynek a költségét is előzetes engedély nélkül fedezi, de eredményeik más országokban is fölhívják az orvosok figyelmét arra: az egészségbiztosítás bizonyos fontos gyógyszerek fölírásának korlátozásával beteg emberek életét veszélyeztetheti.
