Edzőkeringő

Az eindhoveni Eb tanúsága szerint újfajta reneszánszát éli a vendégtrénerkedés, igen sok csapat mellett tűnik fel nem az adott ország nyelvét beszélő külhoni szakember. Közülük nem egy ráadásul korántsem csak egyetlen nemzeti együttesnél ténykedik, sőt esetleg nem is a válogatott mellett dolgozik, hanem afféle "internacionalista alakulat" szakmai menedzsereként van jelen, a vizes sportokban is tetten érhető modernkori gyakorlatnak megfelelően. A többszörösen is foglalkoztatottak között bizony akad, aki szabályos nemzetközi "úszóistállót" menedzsel, olykor világsztárok sorát tudva teamjének tagjai között, merthogy a versenyzők is vándorolnak, nem csak az edzők.

Ott van mindjárt az amerikai, közelebbről dallasi illetőségű Steve Collins, aki egyidejűleg edzi a szlovákok egyszemélyes válogatottjának számító Martina Moravcovát, aztán a svájci Flavia Rigamontit, a spanyol Angela San Juant, vagy éppen a 2007-es rövidpályás Európa-bajnok szlovén Anja Carmant. Az angol Kim Swanwick úszótársulatához tartozik az új-zélandi Zoe Baker, a német Janne Scha:fer, de "mutatóban" akad szigetországi klasszis is Mark Foster személyében. A francia Philippe Lucat, amikor éppen nem Eindhovenben versenyeznek istállójának kiválóságai, a Perpignanhoz közeli úszóközpontban gyűjti össze és felügyeli neveltjeit, például a román olimpiai bajnoknőt, Camelia Potecet vagy az orosz Jelena Bogomazovát, a svéd Eva Berglundot, továbbá olyan francia nagyágyú edzéseit is irányítja, mint amilyen Esther Baron. A menedzser-edző-csapatfőnök hol-tartózkodásától függően bukkan fel a már itt, Eindhovenben is érmes osztrák Markus Rogan az olasz fővárosban, az angol James Gibson Marseille-ben, a francia Alena Popchanka az angol Kristy Balfourral együtt a skóciai Edinburgh-ben.

A hollandiai Eb-n a figyelem most mégsem az említettekre irányult rá elsősorban, hanem az amerikaiak volt pillangózó klasszisára, a "rablóból lett pandúrra", Mike Bottomra. Ő most a horvát úszóválogatott szövetségi kapitánya, de korántsem csak horvátokat készít fel, s nem is annyira Zágrábban, mint inkább ideje nagyobb részében Floridában. Az általa edzett csoportban van például az izraeli Guy Barnea, a lengyel Agata Korc, aztán az 50 m-es sprint 2000-es és 2004-es olimpiai bajnoka, az amerikai Gary Hall, de a pillanatnyilag legérdekesebb név nála Milorad Cavic.

Az eindhoveni Eb szerb aranyérmese kevésbé győzelmével, mint inkább "politikai ruházkodásával" keltett nagy feltűnést és nem mellesleg váltotta ki a LEN, az európai szövetség haragját. Cavic az 50 méteres pillangó eredményhirdetésénél a függetlenségét kikiáltó Koszovó Szerbiához tartozását hirdető felsőt viselt, s ez okozott azonnali bonyodalmakat. A politikai állásfoglalásokat tudniillik szigorúan távol akarja tartani a LEN az uszodák világától, s ezt a törekvést sértette meg most Cavic a "látványpolitizálással". A következmény nem maradt el: a LEN azonnal megtiltotta a szerb úszónak, hogy az Eb hátralevő részében egyéni számokban indulhasson, a szerb szövetséget pedig hétezer euróra büntette.