Gyurcsánynak távoznia kellene

"Egyre több jel utal arra, hogy az MSZP március 29-i országos pártértekezlete fordulópont lehet a kormányfő-pártelnök számára. A népszavazás sikere óta ugyanis Gyurcsány Ferenc jövőjéről és programjáról gondolkodni kezdtek a párttársai" - áll a hetilap internetes oldalán már olvasható cikkben, amely szerint "a népszavazáson elsősorban a kormányfő, s csak másodsorban a pártelnök bukott meg".

A 18 év feletti lakosságot reprezentáló 645 megkérdezett 50 százaléka szerint Gyurcsánynak a kabinet, 43 százalékuk szerint az MSZP éléről kellene távoznia, míg mindkét kérdésre 42-42 százalék felelt nemmel; a cikk megfogalmazása szerint az "új többség" táborát elsősorban a kormányfő elutasítása tartja össze, "vagyis paradox módon a Fidesz számára - taktikai okokból - nem volna kedvező a pártelnök-miniszterelnök gyors bukása".

"A baloldal megmentője alighanem csak egy eddig ismeretlen személy lehet" - írja a számba jöhető utódjelöltekről a lap, a kutatás azon adatsorára hivatkozva, amely szerint Szili Katalin házelnököt 46, Kiss Péter kancelláriaminisztert 15, Lendvai Ildikó szocialista frakcióvezetőt 13, a korábbi vezetők közül Kovács Lászlót 8, Hiller Istvánt 6 százalék látná szívesen az MSZP élén.
"Gyurcsány jövője az eddigi teljesítményéről alkotott képtől is függ. A sors iróniája, hogy emlékezetesebb lépései közül épp az ősszel bejelentett, de hamvába holt köztisztasági csomag a legnépszerűbb" - olvasható a Heti Válasz internetes oldalán, megjegyezve, hogy az összes válaszadó fele négyes vagy ötös osztályzatot adott a polgármesteri és a képviselői tisztség szétválasztásának ötletére.

Ugyanakkor a válaszadók 60 százaléka helyteleníti az "október 23-i események kezelését", illetve az egészségbiztosítás privatizációjáról szóló törvényt, s mindössze a megkérdezettek 18 százaléka elégedett vagy nagyon elégedett a biztosítás tervezett átalakításával.

"Jól látható, hogy a kormány egészségügyi terveit nem csupán a megszorítások vesztesei ellenzik: a konvergenciaprogram elutasítottsága jóval alacsonyabb, mint a többpénztáras modellé" - áll a cikkben, amely szerint a megkérdezettek mindössze 15 százaléka rokonszenvezik a polgárosító tulajdonosztással.