Tabajdi: Méltányos elbánást kívánunk
Tabajdi Csaba, az MSZP EP Delegáció vezetője, az EP Ideiglenes Klímavédelmi Bizottságának főtagja ma felszólalt a Tanács elnöke, Janez Jansa szlovén miniszterelnök, Jose Manuel Durao Barroso európai bizottsági elnök, és Hans-Gert Pöttering EP elnök jelenl
2008. március 26. szerda 18:43 - Hírextra
A magyar szocialista delegációvezető üdvözölte a csúcstalálkozó eredményeit, és hangsúlyozta, hogy a klímavédelemben kidolgozott uniós csomagtervezet alapvetően jó irányba megy. "A megújuló energiaforrásokat illetően fontos látnunk, hogy ezek a technológiák ma még nagyon drágák, ezért elengedhetetlen a közös uniós technika és technológia-fejlesztés. Kiemelten fontos, hogy az európai bizottsági javaslat felismeri: az egyes tagállamok adottságai, így lehetőségei eltérőek, ezért nem alkalmazhatunk egységes célokat minden országra nézve." Tabajdi külön hangsúlyozta, hogy a megújuló energiák közül is kiemelten sikeres lehet a hatalmas növekedési potenciállal rendelkező biogáztermelés, ahogyan azt az EP márciusi strasbourgi plenáris ülésén elfogadott biogáz-jelentése is bemutatja.
Tabajdi Csaba felhívta a figyelmet az átjárhatóság és a rugalmasság biztosításának fontosságára az ETS emissziókereskedelmi rendszerben részt vevő (energia-előállítók és energia-felhasználók) és az azon kívüli ágazatok (közlekedés, szolgáltatások, mezőgazdaság) között. Ha például egy nagy szennyezőnek számító ipari létesítmény nagy energia-megtakarítású beruházást hajt végre az ETS rendszeren kívül, az is elszámoltatható legyen a rendszerben.
Tabajdi kérte a Tanácsot és a Parlamentet, hogy legyenek tekintettel az új tagállamok speciális helyzetére, ahol a rendszerváltást követően az ipar komoly leépülésen ment keresztül, így nagyban csökkent a kibocsátás. "A környezetvédelem az új tagállamok számára is ugyanolyan fontos. Nem kérünk különleges elbánást, csak az elmúlt másfél évtized méltányos beszámítását. Ezért kérjük, hogy a 2020-ra teljesítendő célkitűzések tekintetében ne csak a 2005-2020-as időszakot, hanem az 1990-2020-as 30 éves időszakot vegyék figyelembe.
A magyar képviselő végezetül leszögezte, hogy a Kiotói Egyezményt felváltó új globális megegyezésre elengedhetetlenül szükség van. A többi fejlett állam, így elsősorban a legnagyobb szennyező Egyesült Államok, illetve a fejlődő országok, Oroszország, Kína, India, Brazília részvétele nélkül az európai klímavédelmi erőfeszítések keveset érnek. "Egyedül tehetünk akár 50%-os kibocsátás-csökkentési vállalást is, eredmény csak a közös, világméretű fellépéstől várható".
Forrás: MTI