A dokumentum szerint a köztelevízió kínálatában évtizedek óta szerepelnek tudásalapú műsorok, olyanok, mint a Gólyavári esték, a TV Szabadegyetem vagy a Mindentudás Egyeteme. A Magyar Televízió és a Magyar Rektori Konferencia vezetői nemrég együttműködési megállapodásban rögzítették, hogy ezen hagyományokat folytatva az MTV újabb, korszerű tudománynépszerűsítő műsorokat indít. A két szervezet közös szándéka, hogy ráirányítsák a figyelmet a magyar tudomány eredményeire, bemutassák a hazai felsőoktatási intézményekben folyó munkát. Az együttműködés célja nem utolsósorban az, hogy széles körű nyilvánosságot biztosítson a tudományos alapokon nyugvó gondolkodás terjesztésének.
Az Alma Mater adásaiban azonban nemcsak egyes tudományterületekkel ismerkedhetnek meg a nézők, hanem képet alkothatnak arról is, hol és kiktől érdemes alaposabb ismereteket szerezni az adott témában. Tudományos érdeklődésű nézőknek és pályaválasztás előtt álló fiataloknak egyaránt ajánlott a produkció, hiszen az adásokból az is kiderül, hogy nem csak a legnépszerűbb egyetemeken, a sztárszakokon képeznek piacképes szakembereket.
A sorozatban kiváló professzorok, természet- és társadalomtudományokkal, illetve különböző művészeti ágakkal foglalkozó szakemberek mutatják be területük izgalmas és fontos kérdéseit.
Az első, szombaton 13.20-tól vetített epizódban Rudas Imre, a Budapesti Műszaki Főiskola rektora a robotok világába kalauzolja el a nézőket. Utópia vagy valóság a robotalapú társadalom? - teszi fel a kérdést előadása elején a professzor. Helyettesíthető-e az ember robottal? Átvehetik-e a robotok a hatalmat a földön? Korábban ilyen felvetések leginkább a sci-fikben szerepeltek, ma közel egymillió ipari, 40 ezer szerviz- és mintegy három és fél millió háztartási robot működik a világban, a sok milliónyi szórakoztató masináról, elemes háziállatról nem is beszélve…
Az Alma Mater első adásából kiderül, mennyiben érdemes támaszkodni Isaac Asimov robotika-törvényeire, és hogy milyen szerepet töltenek be a magyar szakemberek a robotkutatásban. A műsorkészítők ismeretterjesztő bejátszásokban tisztázzák a tudományterület alapfogalmait, illetve bemutatják Rudas professzort és az intézményt is, ahol szemináriumi előadását rögzítették.
A sorozat következő epizódjaiban Bagdy Emőke mesél a stresszkezelésben nélkülözhetetlen lelki védőfaktorokról, Jakabné Zórándi Mária a tánc és az ember évezredeken átívelő kapcsolatáról, majd Klinghammer István az agykutatásban is felhasznált térképészetről. A folytatásban Farkas Imre a magyarországi hídépítés, Sümegi Pál pedig a régészeti geológia tudományának kérdéseibe avatja be az érdeklődőket.
