Az ügyvédi kamara a média és az igazságszolgáltatás között feszülő ellentétekről

"Ki kell mondani, hogy nem azonos az érdeke sajtónak és az igazságszolgáltatásnak" - mondta a kamara elnöke, hozzátéve: ezt azonban egy törvény keretében össze lehetne hangolni.

Nyilvánvalóan már a törvény előkészítő munkálataiba be kell kapcsolódniuk a sajtó munkatársainak, ezt nem az igazságszolgáltatás kívánná létrehozni és mintegy "rátukmálni" a sajtóra - hangsúlyozta.

A meglévő érdekellentétekre példát hozva kifejtette: a sajtó az egyszerűsítésben, a rövidítésben érdekelt, miközben az igazságszolgáltatás nagyon összetett, komplex folyamat, néha több száz oldalas ítélet születik, amiről öt mondatban számot adni nem könnyű.

Álláspontja szerint az is ütközési felület, hogy a sajtó legnagyobb része a szenzációban érdekelt, a rendkívüliségben, az igazságszolgáltatás mindennapjai azonban nem rendkívüliek és nem szenzációsak. De utalhatnék arra is - tette hozzá Bánáti János, hogy a sajtó - politikai, gazdasági vagy más okokból - tagolt, az igazságszolgáltatásnak viszont elfogulatlannak kell lennie.

Végül, de nem utolsó sorban egy piaci alapon szerveződő média áll szemben egy közhatalommal - zárta a felsorolást az ügyvédi kamara elnöke.

Kiss László alkotmányjogász annak a véleményének adott hangot: "Magyarországon a sajtó szabadásával semmi gond nincs". Azzal azonban igen - tette hozzá, hogy "időnként a sajtó átmegy szabadosságba".

Mivel tapasztalatai szerint a sajtó munkatársai közül sokan abban a hitben vannak, hogy "a legkisebb őket ért sérelem esetén föl lehet emelni tilalmi táblákat", őket szabadságvesztéssel sújtani nem lehet, ezért arra hívta fel a figyelmet, hogy a Btk. rágalmazásra és becsületsértésre vonatkozó tényállásai a sajtó munkatársaira is vonatkoznak. "Vonatkozik ez akkor is, ha közszereplőt támadnak meg" - tette hozzá.

Az Alkotmánybíróság véleménynyilvánítással kapcsolatos álláspontjára utalva hangsúlyozta: a szabad véleménynyilvánítás nagyon fontos állampolgári alapjog, amelynek csak igen kevés esetben kell meghajolnia más alapjogok előtt. Ez azonban közszereplővel szemben sem sérthet olyan alapjogokat, mint a becsület, a jó hírnév és az emberi méltóság - mutatott rá Kiss László, hozzátéve: ha ezt a sajtó munkatársai megsértik - ugyanúgy, mint bárki más - "büntetőeljárás alanyaivá válhatnak".

A közszereplőnek többet kell elviselniük, de a többet elviselni, nem mindenttűrést jelent - szögezte le az alkotmányjogász.