A Roma Sajtóközpont, a Rádió C, a RomNet Média Alapítvány, a Romédia Alapítvány és a többségi médiában dolgozó roma származású újságírók részvételével a napokban alakult szakmai fórum azért kérte a külképviseletek sajtós kollégáinak a segítségét, mert álláspontjuk szerint a magyar médiában az utóbbi másfél-két évben olyan kép kezd kialakulni a cigányságról, ami veszélybe sodorja az eddig végzett tevékenységet és a romák társadalmi integrációját.
"Ha az antiszemitizmus és a cigányellenesség ellen a politikai elit nem tesz semmit, a roma médiamunkásoknak, médiumoknak kell fellépniük, másként felerősödnek a szélsőséges indulatok" - fogalmazták meg.
Joka Daróczi János, a Magyar Televízió roma magazinjának felelős szerkesztője azt mondta: az olaszliszkai emberölést követően olyan indulatok szabadultak el főként a jobboldalhoz köthető médiumokban, amely korában nem volt tapasztalható. Nem tudni, hogy ez tudatos törekvés-e részükről, vagy spontán módon alakul így - tette hozzá. Emlékezetett, hogy egyes napilapok hetekig több oldalon keresztül, míg televíziós, illetve rádióműsorok napi több órán át kiemelten foglalkoztak az esettel. Ezt követően olyan tendencia alakult ki egyes médiumokban, hogy a cigányságot általánosítva, kollektív bűnösként állították be, míg vélt vagy valós bűncselekményeknél egyértelműsítik a nemzetiségi hovatartozást.
Véleménye szerint kevés a roma származású újságíró, és azok is főként a közszolgálati médiumoknál dolgoznak. A problémák a kereskedelmi médiumoknál tapasztalhatók, mert a szólásszabadságra hivatkozva bármit meg lehet tenni - fűzte hozzá Joka Daróczi János.
Tóth Andrea, a Roma Sajtóközpont főszerkesztője azt mondta, kutatási adatok igazolják, hogy az utóbbi két évben olyan gátlások szabadultak fel, hogy egyes sajtóorgánumok úgy érzik "okkal és joggal cigányozhatnak".
A Roma Média Tanács arra kérte a nagykövetségek sajtóattaséit, hogy országukban folytatott diszkrimináció elleni küzdelmük tapasztalatait, precedensként szolgálható esetek információit osszák meg velük, adjanak jogi és egyéb más segítséget az előítéletesség elleni küzdelemhez. Kérték továbbá, hogy a nagykövetek államközi egyezmények, európai uniós egyeztetések alkalmával hangoztassák a magyarországi civil szervezetek erősítésének fontosságát, mert a cigányságnak minimális az érdekérvényesítő ereje.
A német követség szóvivője azt mondta, országukban a török nemzetiségűek száma jelentős, és az ottani média például bűncselekmények elkövetésénél elfogadta azt a normát, hogy származást, nemzetiséget nem jelöl meg. A törökök érdekképviselete, igaz, erősebb is az országban - jegyezte meg.
A brit nagykövetség képviselője arra emlékeztetett, hogy az uniós csatlakozás előtt a médiaetikai kódex kidolgozásában a roma sajtó képviselőinek véleményét is kikérték Magyarországon, azóta viszont az ország már teljes jogú tagállam.
A sajtóattasék közölték azt is, hogy nem dolguk kritizálni a fogadó ország médiáját, de ha egyes hírek, megnyilvánulások sértik az emberi becsületet, akkor kifejezik rosszallásukat. Erre pedig már volt példa - jegyezték meg.
A szakmai fórumot alig egy héttel ezelőtt roma származású újságírók azzal a céllal alakították, hogy a többségi média roma tematikájú híradásait, megnyilvánulásait figyelje, és szükség esetén jogi, szakmai és egyéb más lehetőségekkel élve, közös erővel lépjen fel ellene. A Roma Média Tanács az elektronikus, az internetes és a nyomtatott sajtóban, de az internetes fórumokban megjelenő híradásokat, hozzászólásokat is monitorozza, a kirívó eseteket nyilvánosságra hozza, és az előítéletesség ellen kampányokat folytat.
