A kérdés az, hogy a vidéki szavazók kitartanak-e, mint eddig tették, Mugabe mellett, vagy elfordulnak a 84 éves elnöktől - aki azóta vezeti Zimbabwét, hogy országa 1980-ban elnyerte a függetlenséget Nagy-Britanniától - és pártjától, a ZANU-PF-től.
Az elmúlt időszakban a vidéki szavazók elégedetlensége is nőtt, olyannyira, hogy a falusi választót többé már nem eleve a ZANU-PF támogatójának tekinteni - mondta a Reutersnek Eldred Masunungure politikai kommentátor. A vidéki körzetek most jó táptalajt szolgáltatnak az ellenzéknek, az ottani szavazatokat már nem lehet biztosra venni - tette hozzá.
Mugabét széles körben hibáztatják a gazdasági válságért, amely a világ legmagasabb inflációjával jár: több mint 100 ezer százalék évente. Az elnök kemény kihívásra számíthat Simba Makoni volt pénzügyminiszter, valamint régi vetélytársa, Morgan Tsvangirai részéről.
Zimbabwe valaha Afrika déli részének fő élelmiszerszállítója volt, de idén a rossz kukoricatermés miatt az ország kénytelen Malawiból, Zambiából és Dél-Afrikából importálni ezt az alapélelmiszert. Mugabe tagadja, hogy a gazdasági élet válságát a rossz irányítás okozta, állítása szerint minden baj oka a nyugati államok szabotázsa, amellyel az általa végrehajtott földreformra válaszolnak.
A nehézségek ellenére az ellenzéknek nem sikerült áttörést elérni a vidéki körzetekben, ahol még élénken él a Mugabét nemzeti hőssé emelő a függetlenségi háború emléke. Makoni és Tsvangirai azonban bízik abban, hogy még megnyerhetik a falusi szavazókat a jelentős gazdasági fellendülést, gyorsabb élelmiszerimportot és a korrupció megszüntetését kilátásba helyező ígéreteikkel.
Mugabe kihívói főleg a nagyvárosokban törtek előre, ahol a vágtató infláció, továbbá az élelmiszerek, az üzemanyagok, a külföldi valuta és a villanyáram hiánya növeli az elégedetlenséget. Bizonyos mennyiségű élelmiszer hozzáférhető a feketepiacon, viszont az árak vadul ingadozhatnak. A busz és a vasúti közlekedés menetdíjai hetente emelkednek és az emberek azt tapasztalhatják, hogy nagyvárosaik romosodnak, az utak és a csatornák tönkremennek és a közalkalmazottak sztrájkolnak. Bár hivatalosan 30 ezer zimbabwei dollár felel meg egy amerikai dollárnak, a helyi valutából körülbelül 40 milliót adnak egy amerikai dollárért a virágzó feketepiacon.
Az állami kórházakban dolgozó orvosok legalább háromszor sztrájkoltak az elmúlt évben, az egészségügyi rendszerre jellemző a gyógyszerhiány és a HIV-fertőzöttség nagy elterjedtsége.
Mugabe át kellene hogy adja a helyét egy olyan, fiatalabb vezetőnek, mint amilyen például Simba Makoni, és erre van is remény - mondta a Reutersnek a zimbabwei főváros egyik kórházának egyik fiatal orvosa.
