A szocialista politikus a leghátrányosabb helyzetű kistérségek fejlesztésével kapcsolatos nyilatkozatában felhívta a figyelmet arra, hogy az európai uniós források önmagukban nem tudják kiegyenlíteni az országon belüli területi különbségeket. Minél fejletlenebb egy térség, annál nehezebb ott képzett embereket, szellemi kapacitást találni ahhoz, hogy megfelelő minőségű programok és pályázatok szülessenek, ráadásul önerővel is alig rendelkeznek az önkormányzatok, civil szervezetek.
Az Európai Parlament Regionális Fejlesztési Bizottságának tagja hangsúlyozta, ennek a probléma kezelésére az unióban csak Magyarországnak van saját programja, az Új Magyarország Felzárkóztatási Program, amit a 33 leghátrányosabb kistérség számára dolgoztak ki.
"Itt ugyanis nem az történik majd, hogy a Pestről jövő okos emberek megmondják, hogy ide utakat kell építeni, oda egy gyár kell, hanem a program első szakaszában megpróbáljuk a helyi lakosságot bevonni jövőjük tervezésébe, a fejlesztések kitalálásába. Ugyanis ha kihagyjuk azokat, akiken segíteni akarunk, akkor az egész nem fog működni, és a helyiek nem fogják magukénak érezni" - ismertette a program lényegét Harangozó Gábor.
A szocialista EP-képviselő ezzel kapcsolatosan azt is hangsúlyozta: integrált fejlesztési programok kidolgozására van szükség. Ez pedig azzal kezdődik, hogy bevonjuk a helyi lakosságot, és ott végződik, hogy legyen jövőképe az adott településnek - mondta a politikus.
Harangozó Gábor lényegesnek nevezte, hogy ne különüljenek el a szociális, a regionális és a vidékfejlesztési alapból származó pénzek, mert így nem biztosítható a különböző forrásokból megvalósított fejlesztések közötti összhang, az egymástól függetlenül végrehajtott projektek pedig nem érik el a kívánt hatást.
Az MSZP politikusa példát is mondott arra, hogy mi az, amit a jövőben el kell kerülni. A dél-baranyai, romák lakta, mintegy 1.300 lelkes Alsószentmártonban elkezdődött egy olyan felzárkóztatási program, amelynek keretében óvodát és iskolát létesítettek, és megindult a helyi lakosság képzése. Ám senki sem gondolta át, hogy nem elég egy települést fejleszteni, ha nincs az egész térségre vonatkozó komplex fejlesztési terv. Nem elégséges az emberek képzése, támogatása, ha a környéken nincsenek beruházások, munkahelyek - folytatta a politikus.
Senki sem gondolt arra, hogy a romák kevésbé mobilisak, nem szívesen költöznek el a faluból. Így fordulhatott elő, hogy hiába történtek Alsószentmártonban fejlesztések, hiába képeztek egy csomó embert, nem tudtak elhelyezkedni, nem létesültek helyben új munkahelyek - mondta Harangozó Gábor. Hozzátette azt is, hogy a program kétmilliárd forintba került.
Az MSZP-s EP-képviselő szerint hasonló problémák adódhatnak a Leader-program esetében is. Mint mondta, az ebből származó pénzek ugyan arra jók hogy felújítsák egy falu központját, virágot ültessenek közterületen, megjavítsák a járdát, vagy hasonló, életminőséget javító fejlesztések megvalósításához járuljanak hozzá, de egy adott település leszakadását nem tudják meggátolni.
Bár a leghátrányosabb helyzetű térségekben valami elindulhat, a fejlettségbeli különbségek növekedni fognak, mert a 8.000 milliárd forintos Új Magyarország Fejlesztési Terv fejlesztései nagyrészt a fejlődőképesebb térségek gazdaságában jelennek meg - emelte ki Harangozó Gábor, aki erre is mondott példát: egy olyan nagyváros, mint Pécs, meg tud erősödni a fejlesztési forrásoknak köszönhetően, de a szomszédságában lévő Ormánságban - ami aprófalvas, rossz infrastruktúrájú, nagyrészt romák lakta térség - érezhető fejlődés nem történik.
A szocialista politikus megemlítette, hogy Magyarországon számos hasonló térség található. Az Ormánság mellett tipikusan ilyen a szintén aprófalvas, romák által lakott településekből álló Cserehát, de a leghátrányosabb térségek közé tartozik például Abaúj, Szabolcs, az Észak- és a Délkelet-Alföld, Somogy megye déli része, illetve az ezeken belüli kistérségek.
Az Új Magyarország Felzárkóztatási Program ezeknek a kistérségeknek a fejlesztésére 140 milliárd forintos elkülönített forrást szán, ehhez jön még egy 300 milliárd forintos forrás, ahol jelentős kedvezményekkel indulnak a hátrányos helyzetű kistérségek - mondta Harangozó Gábor. Ez együttesen is minden jó szándék ellenére a problémához képest messze alulfinanszírozott - tette hozzá.
Arra a kérdésre, milyen mutatókkal lehet mérni, hogy a fejlesztési-felzárkóztatási források elérték-e a céljukat, az MSZP politikusa elmondta, hogy ehhez több statisztikai adatot érdemes összevetni. Meg lehet vizsgálni, hogy a szóban forgó kistérségben hány 25 év feletti, felsőfokú végzettségű fiatal él a program elején, illetve befejezése után. Hasonló mutató lehet, hogy megvizsgálják: egy 20 ezer fős településre mennyi idő alatt lehet eljutni a program időtartama alatt és a befejezése után.
Harangozó Gábor végül elmondta, hogy Magyarország mellett több uniós állam, például Bulgária, Görögország, Lengyelország, Portugália, Románia és Szlovákia küszködik hasonló problémákkal, vagyis azzal, hogy sok leszakadó, hátrányos helyzetű térség található az országban.
