A felülről vezérelt reformokról

"Én azt hiszem, nem lehet felülről reformálni, csak egy abszolutista rendszerben, ahol nincsenek demokratikus ellensúlyok. Ez a reformkényszer megint egy tipikus orosz dolog. Oroszország bajban van, kell egy jó uralkodó, aki felülről rendbe teszi a dolgokat. Hihetetlenül ez jött elő a Gyurcsányi gondolkodásban. A kormányzati negyed ötlete, ami sehol nincsen ebben a formában nyugat-európában. Ez szabályosan rímel Nagy Péter cár szentpétárvári elképzeléseivel. Ez az út tényleg nem járható."

Az MSZP-ről

"Az MSZP egy klasszikus utódpárt. Mind a káderanyagát tekintve, mind a szavazótáborát, mind a mozdulatait, minden moccanatában. Az, hogy egyáltalán létezik az a magyar csoda. A térségben ilyen pártformáció már egyáltalán nem létezik. Alapvetően azok szavaznak az MSZP-re akik úgy gondolják, hogy az államszocializmus jót hozott nekik. Az MSZP nem olyan mint egy nagy nyugati szociáldemokrata formáció, osztályelemet és szociális mozgatót egyáltalán nem találni benne. A legfontosabb törésvonalképzőnek ezt tartom. Azok a családok, amelyek úgy gondolják, hogy nekik vagy felmenőiknek az államszocializmus hátrányt hozott, nem felemelkedést, hanem lesüllyedést, azok a jobboldalra szavaznak. Akik pedig úgy gondolják, hogy felemelkedést azok az MSZP-re. Legyenek akár nagyon magas státusúak, akár a legelesettebbek. Az MSZP olyan párt, amiben benne vannak a legmagasabb státusú, ultrakapitalistábbak és ultramodernizációsabbak és a legelesettebb az államra kötődő emberek.
A kacsacsőrű emlősre azt mondták a biológusok, hogy ez a tengerészek tréfája, valahol összevarrták, mert ilyen állat nincs. Na most, az MSZP ilyen állat. Benne van a modernizációs, polgárosulni akaró, kapitalisztikus elit, akiknek jó volt az államszocializmus, és benne vannak azok, akik minden adat szerint, egy szuperjóléti államszocializmus kellene. Ha megnézzük a rasszizmusmutatóját a különböző pártoknak, akkor ebben a dimenzióban, hogy idegenellenesség, akkor a legkiugróbb párt, természetesen a MIÉP és a kisgazdák, de nem sokkal lemaradva tőlük rögtön az MSZP jött, és tőlük igen távol álltak a rendszerváltó pártok, az MDF, az SZDSZ és a Fidesz. Tehát nagyon furcsa képződmény. Ami azért kormányozza az országot, mert sokakban kulturális azonosságot, melegségérzetet kelt, ha meglátják az MSZP vezetőit. Az én férjemnek is olyan öltönye volt, mint Horn Gyulának …"

Gyurcsány Ferencről

"Ennek pártnak az egész fellépése a múltat hozza magával, és ez nagyon sok bajba keverte ezt a pártot. Egy csomó előnyt is szerzett, mert nagyon mélyen benne van a társadalomban. Jött egy ember, aki ezekből nagyon sokat felismert. Ez volt Gyurcsány Ferenc. Egy csomó cikket írogatott, 5-6 évvel ezelőtt, amiben az MSZP problémáiról beszélt, nagyon épületes cikkek voltak ezek, egy csomó jó meglátással. […] Volt egy modern, lopott ötlet, hogy ennek a lehetetlen képződménynek, ennek a kacsacsőrű emlősnek az ellentmondásait, hogy a nagytőke és a legelesettebbek pártja is egyszerre, azt egy Tony Blaires, középre húzó modern kompromisszummal kell feloldani. Nyilvánvaló, hogy Gyurcsány Ferenc nagyon miniszterelnök akart lenni régóta, igaz, tett egy kitérőt az üzleti világba, aztán Medgyessy Péter csapatában tűnt fel újra. Ahol – szerintem – rengeteg dolgot talált ki. Ilyen a jóléti rendszerváltásé vagy a nemzeti középé. Tehát nagyon kreatív ember volt, aki igen hamar úgy érezte, hogy ő egy isten a Medgyessyhez képest, és ebben olyan rettentő nagyokat nem is tévedett. Ő úgy érezte, hogy érett lenne arra, hogy miniszterelnök legyen. El kezdett építkezni, és a párttagságban is sokan érezték, hogy ez az ember akar valamit. Az MSZP nagyon furcsa képződmény azért is, mert kívülálló nemigen tudja megérteni. Ahhoz apparátusbelinek kell lenni. Szabályos rovartáncot lejtenek az MSZP emberei, amit ők értenek, kívülálló nehezen. Gyurcsány Ferenc nagyon rosszkor lett miniszterelnök, megörökölte azt a helyzetet, amit a magyar gazdasgápolitika legnagyobb hibasorozata okozott. Lett volna lehetősége az őszinte helyzet megteremtésére, ebben az esetben, körülbelül feleakkora megszorításokat kellett volna csinálni, mint amit végül kellett. Nyilvánvaló, hogy megbukott volna. Az egész baloldal azt gondolta, hogy Orbán Viktor maga az ördög, bármi áron meg kell állítani, és Gyurcsány is szeretett volna több, mint két évig miniszterelnök lenni. Ezért úgy tett, mintha kormányozna, de csak pontokat, terveket nyújtott be. Sajnos többet is tett, benyújtott olyan adócsökkentési terveket, amikről pontosan tudta, hogy pont az ellenkezőjét kéne csinálni. […] Persze a gazdasági bajok sokasodtak, emelkedett az államadósság. Teljesen ugyanaz történt, mint ’85-ben Kádár Jánossal. Úgy akarta dinamizálni a magyar gazdaságot, ahogy már nem lehet. Ha az eladott, privatizációs javakat is vesszük, akkor tényleg a Kádárhoz lehet hasonlítani. Kádár akkor Gorbacsovot másolva, csinált egy gazdaságélénkítési kísérletet, akkor ugrott meg utoljára így az adósságállomány. Gyurcsány győzött, és nem tehetett mást, mint megszorításokat léptetett életbe. Az az igazság, egy tipikus kádári megoldást volt, adóemeléssel és inflációval, és nagyon kevés kiadáscsökkentéssel. Igazán reformot nem csinált, csak reform-szilánkokat. Végiggondolt, az egész rendszert érintő dolgokat nem indított el. Legtöbb dolog az egészségügyben történt, de ott is nagyon ellentmondásos és nagyon kádári módon. Szabályosan visszaállamosították a magyar egészségügyet, szűkítették a kapacitást állami döntéssel, és kötött betegpályákra küldték az embereket, meghatározták, hogy melyik kórházban mennyi ágy legyen. Még Kádár sem mert volna ilyet! Ez nem piaci megoldás, semmiféle piaci elem nincsen benne. Ez tipikus államszocialista megoldás. […] Olyan támadások értek érdekcsoportokat, hogy beállt volna az élet egy beért demokráciában, még a békés Dániában is. […] Nálunk a jobboldal mozdult meg. Gyurcsány Ferenc legnagyobb baja, hogy szinte szabályos illusztrációja a jobboldali kommunista toposznak. A jobboldalnak van néhány nagyon erős állítása a kommunistákról. Az egyik ilyen az, hogy a kommunistáknak kötődésük van a Rákosi korszakhoz. Gyurcsány Ferencnek van. Az Apró villában lakik, Apró Antal unokájának a férje. Apró Antalnak ezt a villát tényleg Rákosi adta oda, közvetlenül Kádár villája mellett. Mindketten PB tagként kapták ’48-ban. Egykori zsidó tulajdon volt mindkét villa. […] A másik az, hogy a kommunisták privatizálják maguknak a vagyont, nagyon gazdagok. Ehhez képest Gyurcsány tényleg nagyon gazdag, tényleg privatizációból szerezte a vagyont és tényleg egy csomó kapcsolat, az anyósának a kapcsolatai segítségével szerezte a vagyonát."



"Tehát szabályosan mutogatni lehet diavetítéseken a jobboldali közönségnek, hogy nézzétek ilyen az igazi kommunista. És van egy harmadik, még megbocsáthatatlanabb bűne, hogy legyőzte Orbán Viktort. Pedig Orbán Viktor olyan mint Szent György, a puszta megjelenésétől, még a sárkányok is elpusztulnak. Ez megbocsáthatatlan a jobboldalon. Gyurcsány, nagyon sok teherrel indult tehát, miközben szeretett volna egy népszerű, sokáig regnáló miniszterelnök lenni. Nyilvánvaló, hogy benne volt az álmaiban, hogy szeretne történelmet csinálni, hogy Magyarország kész már arra, hogy konszolidálják és egy tartós kormányzás legyen, mint Tisza Kálmánnak, vagy Bethlen Istvánnak volt. Lényegében, hogy egy rendszert tudjon alapozni. Orbán Viktor is ezt próbálta a saját kormányzása alatt.. Erre rászabadult az őszödi beszéd, ez az igazság. Egy beállt, nyugat-európai országban sokkal nagyobb zavargások törtek volna ki. Ebben lelkileg feldolgozhatatlan helyzetben beleszeretett a reformerhős szerepébe, hogy ugyan nem szerettek, sőt, úgy utáltok, hogy nem igaz, én akkor is boldoggá foglak titeket tenni, mert csinálunk reformot bármi áron."

Sükösd Miklós tette fel a zárókérdést: Mitől lehet más a politika? A válasz: „Kellene ötven olyan ember, aki tényleg csak az ország érdekét nézi, és ezt el is hiszik róluk.”