Laudációjában Lezsák Sándor, a Mindszenty Társaság ügyvezető elnöke Kühár Edéről elmondta, hogy 1928-ban a muravidéki Pártosfalván született, majd évtizedeken keresztül tanított biológiát és kémiát, többek között Ternyák Csaba egri érseknek, Bíró László és Veres András püspököknek és Ladocsi Gáspár segédpüspöknek. Később Mariazellben tevékenykedett gyóntatópapként, ahol Mindszenty József kultuszát ápolta, és zarándokutakat szervezett az esztergomi érsek egykori sírjához. Jelenleg szülőhelyén pap a bencés nővéreknél.
Szörényi Éva nem tudott jelen lenni az eseményen, hogy átvegye az elismerést, de Lezsák Sándor megjegyezte: erre reményei szerint hamarosan sor kerül.
A színésznő 1917-ben született Budapesten, a Színművészeti Akadémia filmszínészi tanfolyamán szerzett oklevelet 1935-ben, de már 1933-tól játszott a Nemzeti Színházban, 1935-től pedig filmezett is. Alakításai közül kiemelhetők A tanítónő, az Aranyóra, a Könnyű múzsa, az Erkel és az Úri muri című filmek Az 1956-os forradalom és szabadságharc leverése után férjével és gyermekeivel az Egyesült Államokba emigrált.
Méltatásában Soós Viktor, a Mindszenty Társaság titkára a 34 éves Kovács Gergelyről elmondta, tíz éve a Magyar Nemzeti Múzeumban dolgozik tárlatvezetőként, múzeumpedagógusként, 2003 és 2005 között pedig Mindszenty József szellemi örökségének népszerűsítésén dolgozott.
Díjnyertes pályázatában azt tűzte ki célul, hogy felkutatja, milyen adatokat őrzött meg a Szent István Bazilika "feldolgozatlan és rendezetlen" levéltára a bíborosról.
A kutató várakozásai szerint az 1945 és 1948 közötti időszak eseményei új megvilágításba kerülhetnek, és teljesebbé válhat a hercegprímás személyiségrajza, valamint főpásztori működésének részletei.
Az ünnepség keretében a Mindszenty Társaság megkoszorúzta a parlament falán lévő, az 1956-ban itt működő Kossuth Rádióra emlékeztető táblát. A Kossuth Rádióban 1956. november 3-án a bíboros is mondott beszédet.
A Mindszenty Társaság 2004. március 5-én alakult Veszprémben, Mindszenty József bíboros, hercegprímás, esztergomi érsek korábbi püspöki székvárosában, püspökké kinevezésének hatvanadik évfordulóján. A társaság honlapja szerint céljaik közé tartozik "Mindszenty József életművének minél teljesebb körű feldolgozása és megismertetése a hazai és nemzetközi közvélemény előtt, a Mindszenty-kultusz egészséges mértékű ápolása, továbbá a mártír főpap boldoggá avatásának támogatása és elősegítése a Szentszéknél".
A grémium tagjainak létszámát 15 főben maximálta, közöttük található többek között Bőzsöny Ferenc nyugalmazott rádióbemondó, Gyurácz Ferenc irodalomtörténész és Szőke János szalézi szerzetes, a Mindszenty Alapítvány elnöke.
A Mindszenty-emlékérmet évente háromszor adják át, alkalmanként egy-egy világi és egyházi személyiségnek, akik "a társaság céljaiért a legtöbbet tettek". Ezenkívül évente három fiatal Mindszenty-kutató nyeri el a 250 ezer forintos kutatói ösztöndíjat - mutat rá a szervezet honlapja.
Az eddigi egyházi díjazottak között van Gyulay Endre nyugalmazott szeged-csanádi megyéspüspök, aki Mindszenty életmű-díjat kapott, továbbá Gyürki László pápai prelátus, körmendi plébános, Tímár Ágnes nyugalmazott ciszterci apátnő és Végvári Vazul ferences szerzetes.
Mindszenty József 1892-ben született, eredeti neve Pehm József. Zala megyei plébánossága után 1944-ben nevezte ki XII. Pius pápa veszprémi püspökké, röviddel ezután a nyilas kormány bebörtönözte. Esztergomi érsek és Magyarország prímása 1945-ben lett, bíborosi rangot 1946-ban kapott. Koholt vádak alapján 1948 karácsonyán bebörtönözték, 1949-ben életfogytiglani börtönre ítélték. Az 1956-os forradalom alatt kiszabadították, melynek leverése után az Egyesült Államok budapesti nagykövetségére menekült, onnan pedig 1971-ben hagyhatta el az országot és költözhetett Bécsbe. A rendszerváltáskor, 1990-ben rehabilitálták.
