Április 1. "BOLONDOK NAPJA" - Feltevések szerint az április elsejei tréfák gyökerei a háború istene, Mars tiszteletére rendezett római "bolondok ünnepére" vezethetők vissza, mások eredetét Indiában keresik. Valószínűleg valamilyen téltemető, tavaszköszöntő pogány hagyományból eredt, s már az ókori görögök is megtréfálták, "április bolondjává" tették egymást ezen a napon. A naptárreformok előtt április elsejét tartották évkezdő napnak, vidám mókázással ünnepelték a természet megújulását. Amióta január 1-je lett az évkezdő nap, április 1-je csak komolytalan újév, játékos, bolondos nap.

Április 2. A GYERMEKKÖNYVEK NEMZETKÖZI NAPJA - 1967 óta tartják a Gyermekkönyvek Nemzetközi Tanácsának (IBBY) szervezésében, Hans Christian Andersen dán meseíró születésnapján. A világnap megünneplésének célja, hogy a gyermekekkel megszerettessék az olvasást, a könyveket, az IBBY pedig arra törekszik, hogy a gyerekek a világon mindenütt irodalmi és művészi értelemben magas színvonalú könyvekhez jussanak, hogy elősegítse a minőségi gyermekkönyvek kiadását és terjesztését, különösen a fejlődő világban. Évente más-más ország - idén Thaiföld - nemzeti tagozata kap lehetőséget egy közös téma meghatározására. A világ gyermekeinek szóló üzenetet az érintett ország egy népszerű írója - az ideit Chakrabhand Posayakrit - fogalmazza meg, egy ismert illusztrátora pedig elkészíti a mondanivalóval harmonizáló plakátot.

Április 7. AZ EGÉSZSÉG VILÁGNAPJA - Annak emlékére, hogy 1948. április 7-én - az 1946-ban elfogadott alapokmány életbe lépésével - kezdte meg működését az ENSZ szakosított intézménye, az Egészségügyi Világszervezet (WHO). A világszervezet célja az egészségügyi ellátás színvonalának emelése az egész világon, a nemzetközi egészségügyi munka irányítása és összehangolása, továbbá tevékeny részvétel a környezet védelmében. E célok érdekében április 7-én számtalan akciót, kampányt szerveznek, felhívják a figyelmet a legégetőbb témákra. A magyar parlament 2003-ban e napon indította útjára a tíz évre szóló nemzeti népegészségügyi programot, amely azt tűzi ki célul, hogy minden magyar állampolgár a lehető legegészségesebben éljen, és ennek eredményeképpen tíz év távlatában legyen három évvel hosszabb a születéskor várható élettartam Magyarországon.

Április 8. A ROMÁK VILÁGNAPJA - 1971-ben Londonban tartották a romák első világkongresszusát, amelyen elfogadták a roma nép szimbólumát, zászlaját, mottóját, himnuszát, április 8-át pedig nemzetközi roma nappá nyilvánították. A világnap hozzá kíván járulni ahhoz, hogy a lakosság megértse a cigányok problémáit; helyzetüket leginkább a szegénység és az előítéletesség nehezíti. Őseik az indiai szubkontinensről indultak útnak mintegy ezer éve, ma mintegy 13-15 millió cigány él világszerte, közülük legalább 8,5 millió Európában. Hazánkban becslések szerint 600-700 ezer roma él - többségük a legnagyobb szegénységben. Sürgető feladat a roma gyerekek tanulási esélyeinek megteremtése és a nyomortelepek felszámolása.

Április 11. A PARKINSON-KÓR VILÁGNAPJA - 1997 óta tartják James Parkinson angol orvos születésnapján, aki 1817-ben elsőként írta le a kór klinikai tünetegyüttesét. Az agy bizonyos területein bekövetkező idegsejt-pusztulás miatt kialakuló betegség jellemzői: nyugalmi remegés, halk beszéd, maszkszerű arc, járási nehézség, előrehajlott testtartás, lelassult, csoszogó mozgás, depresszió. A Parkinson-kór általában a 60 év fölöttieket támadja meg, ám egyre többen betegszenek meg 40. életévük betöltése előtt. Világszerte öt-hatmillióan, Magyarországon 18-20 ezren szenvedhetnek e ma még nem gyógyítható kórban. Kifejlődésének féken tartása elsődlegesen a gyógyszeres kezelésre épül.

Április 12. AZ ŰRHAJÓZÁS NAPJA - 1961. április 12-én bocsátották a Szovjetunióban Föld körüli pályára a világ első embert szállító űrhajóját, fedélzetén Jurij Gagarin repülő őrnaggyal: a Vosztok-1 89,1 perc alatt kerülte meg a Földet. Gagarin 108 perces útja új korszakot nyitott az emberiség történelmében. Azóta több mint háromszáz űrhajós járt a világűrben; legtöbbjük orosz és amerikai, de csaknem harminc más ország polgárai, köztük a magyar Farkas Bertalan is feljutottak a világűrbe. A kozmoszban végzett kutatások lényeges új ismeretek megszerzését teszik lehetővé. Néhány éve Oroszország 20-25 millió dollárért akár "amatőröket" is felvisz a kozmoszba, így lett a magyarországi születésű amerikai Charles Simonyi az ötödik űrturista, aki tavaly áprilisban meglátogatta a Nemzetközi Űrállomást.

Április 18. NEMZETKÖZI MŰEMLÉKI NAP (A műemléki és történeti együttesek nemzetközi napja) - Az UNESCO nemzetközi műemlékvédelmi szervezetének (ICOMOS) javaslatára 1984 óta ünneplik. E napon különböző rendezvényeken hívják fel a figyelmet a műemlékekre, különösen azokra, amelyek megmentéséhez segítségre van szükség. Az Országgyűlés 1997-ben fogadta el a műemlékvédelmi törvényt, 2001-ben pedig a kulturális örökségvédelmi törvényt, amely egységes szemlélettel rendelkezik a tárgyiasult kulturális örökség mindhárom eleméről: a régészetről, a műemlék- és a műtárgyvédelemről. A törvény 2005. évi módosítása erősítette az értékek védelmét, és új kategóriákat emelt a szabályozásba: a világörökség, a nemzeti emlékhely, a történeti emlékhely fogalmát. Magyarországon e napon adják az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottságának műemlékvédelmi díját és Citrom-díját, továbbá a kulturális örökségvédelem terén végzett szakmai munkáért a Forster Gyuláról elnevezett díjat, valamint a Dercsényi Dezső sajtódíjat.

Április 22. A FÖLD NAPJA - A világméretű környezetvédelmi akciónap társadalmi kezdeményezésként 1970-ben indult az Egyesült Államokból. A mára világméretűvé bővült napon több százmillió ember mozdul meg: figyelemfelkeltő programokat rendeznek a tudatosabb környezetvédelem érdekében. Az ökológiai válság jeleit - a bioszféra pusztulását, az ipari szennyezést, az őserdők irtását, a sivatagok terjeszkedését, az üvegházhatást, az ózonlyukakat, a veszélyes hulladékokat, a savas esőt stb. - tapasztalva a közös felelősségre hívják fel a figyelmet. Magyarországon a Föld Napja Alapítvány kezdeményezésére 1990 óta fejezi ki a lakosság aggodalmát rendezvényeken, megmozdulásokon a környezet gyorsuló pusztítása miatt. Évről évre egyre többen vesznek részt szemétgyűjtési akciókon: kitakarítják az erdőket, vízpartokat, a települések környékét, fát ültetnek, kerékpáros felvonulást tartanak. E naphoz kapcsolódva Pro Natura díjjal, emlékplakettel ismerik el a természetvédelem kiemelkedő szakembereit.

Április 23. A KÖNYV ÉS A SZERZŐI JOGOK NAPJA - 1995-ben az UNESCO katalán javaslatra nyilvánította e napot a Könyv Napjává azzal a kiegészítéssel, hogy az egyben a Szerzői Jogok Napja is, különös tekintettel az internet és az online-adatbankok gyors elterjedésére.

Április 24. A LABORATÓRIUMI (KÍSÉRLETI) ÁLLATOK VILÁGNAPJA - A laboratóriumi állatok száma a világon eléri a 100 milliót. Védelmük fontossága indokolja, hogy "saját" világnapjuk legyen, az Állatok Világnapját ugyanis október 4-én tartják. A brit Nemzeti Élveboncolás Elleni Társaság (NAVS) 1979-ben kezdeményezte megtartását, amelyet azóta az ENSZ is elismert. A legtöbb ország törvényei tiltják az állatok kínzását, de elnézik a szenvedéssel járó állatkísérleteket. A fejlett országok többsége azonban engedélyhez köti az állatkísérleteket, nyilvántartja a kísérletezőket és a kísérletek számát.

Április 25-27. AZ ÖNKÉNTES FIATALOK NEMZETKÖZI NAPJA - A világ több mint száz országában, több százezer fiatal bevonásával rendezik meg. Idén harmadik alkalommal Magyarország is csatlakozik, hazánkban április 19. az időpont. E napon az ország számos pontján fiatalok csoportjai önkéntes tevékenységet végeznek a helyi közösség fejlesztése, gyarapítása, jobbítása érdekében. 2006 óta összesen 273 helyi közösségi projekt valósult meg országszerte, mintegy 15 ezer fiatal bevonásával. A "Legyen hozzá KÖZÖD" mottójú rendezvénysorozat célja idén az, hogy összefogással és példamutatással felhívja a figyelmet a demokrácia egyik alappillérének, a társadalmi felelősségvállalásnak a fontosságára.

Április 26. A SZELLEMI TULAJDON VILÁGNAPJA - A Szellemi Tulajdon Világszervezete (WIPO) 2000-ben határozta el megtartását, először 2001-ben emlékeztek meg róla. Célja, hogy rávilágítsanak a szellemi tulajdon szerepére a gazdasági, kulturális és társadalmi fejlődésben, fokozzák a tudatosságot és a tájékozottságot e területen. Itthon a Magyar Szabadalmi Hivatal szervezésében tartanak ünnepségeket, a hivatal az általa alapított Millenniumi Díjjal ismeri el néhány hazai intézményünk e téren megmutatkozó eredményességét és példaadó törekvéseit.

Április 27. A VAKVEZETŐ KUTYÁK VILÁGNAPJA - 1994-ben emlékeztek meg róla először a Vakvezető Kutyakiképző Iskolák Világszövetségének javaslatára. A vakvezető kutyák első iskoláját 1916-ban a németországi Oldenburgban alapították, az ebeket akkor a világháborúban megvakult katonák vezetésére képezték ki. A jól képzett vakvezető kutya, amely megóvja gazdáját a lépten-nyomon útjába kerülő akadályoktól, a rohamosan fejlődő technika korában sem nélkülözhető, technikai eszközökkel nem helyettesíthető. E kutyák szinte minden nap valamilyen formában védik, megmentik gazdáik életét.

Április 27. A TESTVÉRVÁROSOK VILÁGNAPJA - 1957. április 28-án alakult meg a franciaországi Aix-les-Bains-ban a Testvérvárosok Világszövetsége (UTO), ennek emlékére április utolsó vasárnapján ünneplik a városok közötti együttműködés előmozdítása érdekében. A szövetségnek, amely a népek közötti megértés megteremtését, a baráti kapcsolatok ápolását tűzte ki célul, több mint száz országból négyezer város a tagja. A magyar városok az 1960-as években csatlakoztak; ma már több mint száz ápol testvérvárosi kapcsolatokat. A testvértelepülési kapcsolat általában virágzó kulturális, oktatási és sport cseremozgalmat eredményez.

Április 28. A MUNKAHELYI BALESETEK GYÁSZNAPJA - A Szabad Szakszervezetek Nemzetközi Szövetsége javaslatára emlékeznek meg 1996 óta a rossz munkakörülmények áldozatairól, sérültjeiről. Világszerte évente mintegy 350 ezer munkavállaló hal meg munkahelyi balesetekben, a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) adatai szerint a munkahelyi baleseteknek és a munkával összefüggő betegségeknek több áldozata van évente, mint a háborúknak. A közlekedést veszélyes üzemnek tartják, holott évente több ember sérül meg munkahelyi, mint közlekedési balesetben. A világban évente mintegy 270 millió munkabaleset történik, hagyományosan a legtöbb az építőiparban és a mezőgazdaságban. Magyarországon évente 120-160 ember hal meg munkabalesetben.

Április 29. A TÁNCMŰVÉSZET VILÁGNAPJA - A Nemzetközi Színházi Intézet kezdeményezésére 1982-ben ünnepelték meg először, mert 1727-ben ezen a napon született Jean G. Noverre francia balett-táncos, az egyetemes táncművészet megújítója. A világnap a táncművészet művelőinek megbecsülésére is ráirányítja a figyelmet, hisz ők gyerekkoruktól teljes szellemi és fizikai képességüket a tánc szolgálatába állítják. Magyarországon e napon adják át gálaest keretében a Magyar Táncművészek Szövetsége életmű- és nívódíjait, illetve a Táncművészetért-díjat.

Április 29. AZ IMMUNOLÓGIA NAPJA - Az Immunológiai Társaságok Európai Szövetsége (EFIS) kezdeményezte megtartását 2005-ben. Célja, hogy felkeltsék az európai tudományos és politikai döntéshozók figyelmét, illetve a közérdeklődést, mert az immunológia jelentőségét gyakran alulbecsülik. Az immunológia az orvostudomány egyik legdinamikusabban fejlődő ága, amely biológiai értelemben a szervezet integritása megőrzésének folyamataival és az idegennek felismert anyagok elleni védekezés mechanizmusaival, orvosi szempontból tekintve pedig az immunrendszerrel összefüggésbe hozható betegségek eredetével és gyógyításával foglalkozik. Az influenza, a rák, az allergia, a gyulladásos izületi betegségek, az AIDS mind a szervezetünket a fertőzésektől és daganatos elváltozásoktól megvédő immunrendszer nem megfelelő működése miatt alakulhatnak ki.