II. csoport, 3. forduló:
Magyarország-Japán 39-29 (20-14)
gól: Vérten 9, Tóth 8/1, Ferling 6, Görbicz 6/1, Szamoránsky 3, Szűcs 3, Lovász 2, Szucsánszki 2/1, illetve Fudzsii 10, Komacu 5, Arihama 4, Hirai 4/4, Szakamoto 4, Omae 1, Nagano 1

kiállítások: 6, illetve 4 perc
hétméteresek: 3/3, illetve 5/4

A magyar alakulatnak pontot kellett szereznie az ötkarikás kvótához a torna meglepetéscsapata, a japán együttes ellen, amely szombaton legyőzte az esélyesebbnek tartott lengyel válogatottat.

Mivel az ázsiaiak rendkívül gyorsak, ezért a találkozó elején egyáltalán nem cserélt Hajdu János szövetségi kapitány, nehogy könnyű indításgólokat szerezzen a rivális.

Ebben a szakaszban mindkét oldalon hamar gólokkal fejezték be az akciókat, majd a 9. percben, 6-6-nál a kapusok is védtek már, aztán a magyarok szereztek előnyt. Ferling és Tóth remekül lőtt távolról, az ő hatékonyságuknak köszönhetően nem tudott fordítani a Fudzsii vezette japán alakulat.

Ezzel együtt a távol-keletiek jól tartották magukat, de amikor legjobbjukat kiállították, elhúzott a Hajdu-csapat. A 23. percben, 15-10-nél időt kért a japánok holland szakvezetője, Bert Bouwer. Hiába, mert a szünetig tovább nőtt a különbség, többek között egy hibátlanul kivédekezett hétperces periódusnak köszönhetően.

A folytatásban keményebb lett a japánok védekezése, előbb Tóthot, majd Görbiczet kellett ápolni, de az előny nem apadt. Ekkor főleg Vérten volt elemében, nem tudott hibázni.

Kovacsicz második kiállítása alatt sem jött közelebb az ellenfél, és a 42. percben, 28-20-nál ismételten időt kért a távol-keletiek szakvezetője. Ez sem segített azonban, rövidesen kétszámjegyűvé vált a különbség (30-20). Végérvényesen eldőlt a fontos csata, a japánok nem tudtak komolyabb ellenállást kifejteni a cseresor ellen sem.

A magyar együttes ezzel teljesítette a célkitűzést, és sorozatban negyedik alkalommal vesz részt az ötkarikás játékokon. Ez lesz a hatodik olimpiája a válogatottnak (1976, Montreal, 3. hely - 1980, Moszkva, 4. hely - 1996, Atlanta, 3. hely - 2000, Sydney, 2. hely - 2004, Athén, 5. hely).

A bukaresti második helyet a nemzetközi szövetség (IHF) 10 ezer dollárral jutalmazza, a kvartett élén végző románok 20 ezer dollárt kapnak.

Hajdu János szövetségi kapitány:
"Ez nem bravúr, hanem kötelező feladat volt, kijutni az olimpiára. Még igaz ez akkor is, ha tudtuk, hogy a legnehezebb selejtezőcsoportba kerültünk az utolsó pillanatokban. A japánok ellen sikerült jól felkészülni, a lányok végrehajtották a kért feladatot. A sérülések ellenére ki tudtunk állítani egy jó csapatot a tornára, amely motivációban és hozzáállásban is kifogástalan volt. Peking még messze van, de jó lenne ott a legjobb hat között végezni."

Pálinger Katalin csapatkapitány:
"Nagyon boldog vagyok, óriási teher került le a vállunkról. Sok időnk lesz felkészülni az olimpiára, ahol bízom egy szép sikerben."

Ferling Bernadett:
"Igazából magunktól féltünk, hogy le tudjuk-e vetkőzni az idegességünket. Az első negyedórában még voltak hibák, de amint megnyugodtunk, és jobban védekeztünk, már egyértelműen uraltuk a játékot."

Tóth Tímea:
"Nagyon fegyelmezettek voltunk. Jó volt a taktika, és szerencsére sikerült úgy játszani, ahogy a kapitány kérte. Nagyon fontos, hogy kijutottunk az olimpiára. Egy jó felkészüléssel Pekingben szép eredményt érhetünk el."

Később (magyar idő szerint):
Románia-Lengyelország 16 ó

Pénteken:
Magyarország-Lengyelország 39-30
Románia-Japán 44-21

Szombaton:
Románia-Magyarország 31-29
Japán-Lengyelország 29-27