225 éves lenne a fej nélküli lovas atyja
225 éve, 1783. április 3-án született Washington Irving, "az amerikai elbeszélő irodalom atyja", az első nemzetközileg elismert amerikai író, aki képes volt hazájában saját tollából megélni.
2008. április 1. kedd 11:52 - Hírextra
New Yorkban született 1789. április 3-án. Gazdag kereskedő szülei, akik bevándorlóként érkeztek Amerikába, George Washington iránti csodálatukat tizenegyedik és egyben utolsó gyermekük névadásánál juttatták kifejezésre. A szépreményű ifjú 1802-ben kezdte újságírói karrierjét, melyhez az erkölcsi és anyagi hátteret vagyonos kereskedő testvérei biztosították. Levél formában publikálta szellemes anyagait New York mozgalmas társadalmi és színházi életéről a Morning Chronicle hasábjain, melynek bátyja volt a főszerkesztője. 1804-től két évre európai körútra küldte egészsége miatt aggódó rokonsága, utazásai során rendkívül szórakoztató és művelt társasági ember lett, akit kora bármelyik irodalmi szalonjában szívesen láttak. Hazaérkezve jogi tanulmányokba kezdett és a Salmagundi (Fűszeres vegyes tál) című irodalmi újságba írt karcolatokat.
1809-ben, alig tizenhét évesen meghalt menyasszonya, gyászát azzal enyhítette, hogy megírta New York történetét. A szatirikus hangvételű, korabeli útikalauzokat parodizáló, a politikai pártok elé is görbe tükröt tartó könyv azonnal bestseller lett. (Irving 1823-ban még egyszer kísérletezett lánykéréssel, de végül egyedül maradt és sohasem nősült meg.)
Az 1812-ben kitört angol-amerikai háború az Irving családot sem kímélte, így Irving a családi vállalkozás megmentése érdekében 1814-ben Angliába utazott. Bár az üzleti sikerek elmaradtak, a szerencse nyomába szegődött, s az író a következő 17 évben egyszer sem tért vissza hazájába. Társasági kapcsolatainak köszönhetően állást kapott a madridi, majd a londoni amerikai nagykövetségen, 1842 és 1846 között pedig hazája nagykövete volt Madridban.
Legismertebb írását Geoffrey Crayon álnéven adta közre Vázlatkönyv címmel. Az érzelmes álomvilágként ábrázolt ódon angol kastélyok és udvarházak, amerikai vidéki porták adják a népmesei elemekkel étszőtt elbeszélések és élményvázlatok hátterét. Az Álmosvölgy legendája és a Rip Van Winkle máig tartó hatalmas siker lett, mindkettő bekerült az amerikai köztudatba. Az Álmosvölgy meséje legutóbb Tim Burtont ihlette meg, aki 1999-ben Johnny Depp főszereplésével vitte filmre a fej nélküli lovas rémületes kalandjait. A húsz évet átalvó Rip Van Winkle históriája egyetlen éjszaka alatt született, dramatizált változata nagyon hamar Magyarországra is megérkezett. Írásai Kossuth Lajos kedvenc olvasmányai voltak a börtönben.
Irving szívesen töltötte idejét régi kéziratok tanulmányozásával, hogy azután mesét szőjön a kibányászott tények köré, így született romantikus történelmi életrajza Kolumbuszról, Az Alhambra és az Utazás a prériken. Épphogy elkészült George Washington öt kötetre rugó életrajzával, amikor 1859. november 28-án elvitte egy szívroham, a sunnyside-i Álmosvölgy temetőben helyezték örök nyugalomra.
Forrás: MTI