A magyar wikipédista

Művelődéstörténész, könyvtáros, a sajtótörténet doktora. Szegeden él és a személyi számítógépek hőskorában, a nyolcvanas évek első felében vette az első gépét. "Mentem a Commodore 64-esért ki Bécsbe".

A közösségi lexikon magyar változatának nagyjából 300 fős szerkesztőgárdájához nyugdíjazása után, 2007 elején csatlakozott. Több tucat szócikket írt már, és ezernél is több bejegyzés szerkesztésében működött közre.

Pataki szerint "nagyon jók a magyar wikipediások, elhivatottak, lelkiismeretesen dolgoznak, és megbízható anyagokat hoznak létre." Probléma viszont, hogy a magyar közművelődési intézmények idegenkednek az internetes nagylexikontól. Így aztán kiváló szócikkek készülnek ingyen és bérmentve például múzeumokról, a bennük őrzött műtárgyakat viszont nem szabad fotózni és végül csak a kívülről, az épületekről készült felvételek jelenhetnek meg a Wikipedián.
Pataki Márta - mint fogalmazott - "nagy lokálpatrióta". Szócikkeinek nagyjából a fele szülőhelyéhez, Szenteshez vagy otthonához, Szegedhez kapcsolódik. Ő a szerzője például az 1879-es nagy szegedi árvízről készült összefoglalónak és Tisza Lajosról, az árvíz utáni újjáépítés vezetőjéről is ő írt.

A szócikkek másik fele Pataki tudományos munkásságához kötődik. A miniatúra (kezdetben: a kézzel írott középkori kódexek szövegébe illesztett apró kép) fogalmának történeti jelentésváltozása vezette Nicolas Hilliardhoz, a "kisméretű arcképként" értett miniatúrafestészet XVI. századi angol képviselőjéhez. A művész munkásságát tárgyaló szócikk a tízmilliomodik. "Mindig hajnalig dolgozom, ez a munka is negyed kettő körül került fel. Véletlen, de nagyon boldog vagyok, hogy a magyar Wikipedián készült el a tízmilliomodik szócikk, és hogy én vagyok az eredeti szerző" - nyilatkozott Pataki Márta az MTI-nek.

Következő munkája a londoni National Portrait Gallery, amelynek gyűjteményében számos Hilliard-képet őriznek. "Sajnos most nincs elég időm a szócikkírásra, de örömteli okból; Kanadától Kínáig annyi gratuláció érkezik, hogy alig győzök válaszolni rájuk" - mondta a leghíresebb magyar online enciklopédista.

A Wikipedia ingyenes, önkéntes alapon, szabadon szerkeszthető, továbbfejleszthető lexikon az interneten, több mint 250 nyelven. 2001-ben indult és ma már a legnagyobbakkal is felveszi a versenyt: a német változat például a felhasználók megítélése szerint aktuálisabb és pontosabb a nagy tekintélyű Brockhaus nagylexikon online kiadásánál.

A tudástár magyar változata a http://hu.wikipedia.org címen működik 2003 óta. A szócikkek száma már 91 ezer felett van, és az állomány bővülésének üteme alapján a százezredik magyar nyelvű címszó megszületése idén tavasz végén, nyár elején várható.