Nano-üzemenyagtartály
Nanoméretű gáztartályként használható a 60 szénatomos fullerén molekula, mert olyan sűrűségben képes tárolni a hidrogéngázt, amely megközelíti a Jupiter középpontjában talált gázsűrűséget - állítják a texasi Rice Egyetem kutatói.
2008. április 1. kedd 11:55 - Hírextra
A hidrogén tiszta és bőséges energiaforrás lehetne, ha nagymennyiségű tárolását sikerülne biztonságosan megoldani. A legkönnyebb gáz égése során csupán víz keletkezik és energia szabadul fel. Reakcióképessége miatt azonban tárolása nehézkes.
Évek óta folynak kutatások arra vonatkozóan, hogy a fullerén molekulában tároljanak hidrogént. Ezt a hatvan atomból álló szénmódosulatot 1985-ben fedezte fel szintén a Rice Egyetemen Harry Kroto, Richard Smalley és Robert Curl. A focilabda külsejű molekulával a felfedezők kiérdemelték a kémiai Nobel-díjat 1996-ban. A "focilabda" 20 hatszögből és 12 ötszögből áll, ez a szerkezet adja stabilitását. Mérete nem éri el az egy nanométert, a valódi focilabda nagyságának a fullerénlabda tehát csupán egytízmilliomod része.
Nevét (buckminster-fullerén) Buckminster Fuller építészről kapta. Kroto csodálta a világhírű építész különleges épületeit, például az 1967-es montreáli világkiállítás kupolacsarnokát, mely szerkezetében hasonlított a felfedezett molekulához.
Hidrogéntárolásra akkor érdemes használni a fullerén molekulát, ha tömegének legalább hat százalékát magába tudja zárni a gázból - válaszolta az MTI kérdésére Beck Mihály akadémikus, az MTA Kémiai Kutatóközpont kutatóprofesszora.
Boris Yakobson és kollégái a Nano Letters amerikai szakfolyóirat márciusi számában közlik számításaik eredményét. Eszerint már szobahőmérsékleten is 8 százalékos sűrűségben bennmarad a hidrogén a fullerén labdákban.
"Számításaink szerint egyes fullerén labdák olyan mennyiségben képesek tárolni a hidrogént, hogy megközelíthetik a fémek sűrűségét" - tudatta Yakobson a Rice Egyetem sajtóközleményében.
A szénatomok közti kötés egyike a legerősebb kémiai kötéseknek. Ezeket a kötőerőket Yakobson csoportja számítógépes modellel szimulálta, ahogyan azt is, mi történik velük, ha hidrogénatomokat csomagolnak a labdába. A kutatók azt állítják, hogy a fullerénlabda szétpattanásának pontját is ki tudják számítani modelljükkel. Ez azért fontos, mert ekkor engedi ki "szállítmányát" a nanotartály.
A kutatást az amerikai Tengerészeti Kutatási Hivatal és az energiaügyi minisztérium támogatta. Utóbbi egy milliárd dollárt meghaladó forrást szán hidrogénhajtású autók kifejlesztésére, melybe a hidrogén biztonságos tárolásának megoldása is beletartozik.
Forrás: MTI
