Ajánlatos utánanézni, hogy melyik kézzel kell venni ételt a tálcáról a mohamedán országokban annak a középiskolásnak, aki helyt akar állni az illemtan verseny országos döntőjén. De nem árt, ha az április 10-11-én Győrött megrendezésre kerülő verseny résztvevői azt is tudják, hogy a kézcsókot alkalmazzák-e üdvözlésképpen Finnországban. Ezúttal különösen fontos tudni, hogy milyen evőeszközzel fogyasztjuk a babfőzeléket füstölt, főtt csülökkel, s mivel a bolognai spagettit.
Az országos döntőnek a versenyt szervező Pálffy Miklós Kereskedelmi Szakképző Iskola ad otthont. Az intézményben már évekkel ezelőtt felvetődött, hogy célszerű lenne illemtant oktatni a diákoknak, hiszen ha választott szakmájukban helyezkednek el, akkor nap mint nap emberekkel, vevőkkel találkoznak az üzletekben.
Az illemtani ismeretekkel a viselkedéskultúra és kommunikáció című tantárgy keretében vértezik fel a diákokat. Játékosan, megannyi szituáció kitalálásával, előadásával. Imitálnak sajtókonferenciát, felvételi interjúkat az órákon. Közben megtanulnak választékosan beszélni, emberek között mozogni. Előnyt szereznek maguknak, ha meg tudnak jelenni, öltözékük az alkalomhoz illő, tudnak viselkedni, s összességében jó benyomást keltenek egy-egy munkahelyi felvételi interjún vagy bárhol másutt.
- A Pálffy iskolában úgy oktatják az illemtant, hogy a diák a szabályok mögé lásson. Értse, hogy miért fontos az előzékenység a hölgyekkel, értse, hogy miként alakultak ki a normák, amelyek betartása jobbá teheti az emberi kapcsolatokat, közérzetünket - vélekedik Mayer Zoltán, a verseny ötletadója, viselkedéskultúra oktató, egyébként matematika-fizika szakos tanár. Évtizedes tapasztalata szerint jobban rögződik: egy fiatalembertől elvárható, hogy séta közben a lány baloldalán haladjon, ha tudja, hogy ez a szokás a középkorban alakult ki. Amikor a férfiak a kardot a baloldalukra kötötték, s szükség esetén onnan rántották ki a hüvelyéből. Hogy a hölgy inzultálásának még a gyanúja se merüljön fel, miközben a kard után kaptak, hódolatuk alanyát jobboldalukra kérték.
Az illemtan versenynek már történelme van a Rába-parti város intézményében. Az elsőt 2001-ben rendezték, megyei szinten. Hét évvel ezelőtt Győr-Moson-Sopron megye 23 iskolájából 35 csapat jelentkezett a megmérettetésre. Majd a megyei versenyt előbb régióssá, aztán a negyedik évben már országossá terjesztették ki. Az idei versenyre 56 csapat nevezett az ország minden részéből. Közülük került ki az írásbeli eredményei nyomán az a tíz csapat, amelynek tagjai Győrött versengenek az elsőségért .
A felkészüléshez rendszerint kötelező irodalom Sille István Illem, etikett, protokoll című könyve, az idén is ennek forgatását ajánlották erősen a versenyzők figyelmébe. Az országos versenyt rendező győri iskola egy alkalommal sem nevezett csapatokat. Ők ugyanis részesei a versenyfeladatok kipróbálásának, emiatt az összes többi résztvevő versenyhátrányba kerülne velük szemben.
A verseny anyagi hátterét évről évre nehezen teremtik elő. A pályázatokat kiíró, támogatásokat elosztó intézmények - úgy tűnik - nem kezelik súlyának, fontosságának megfelelően a viselkedéskultúrát. Igaz ugyan, hogy az idén először nyertek a versenyre 200 ezer forintot az oktatási tárcától, bár 1,7 millióra pályáztak.
Az ötletgazda, Mayer Zoltán meggyőződéssel vallja, hogy pedagógiai törekvésük eredménnyel jár, ha az illemtant az erkölcsi neveléssel kapcsolják össze. Ha pedig a nevelés egészét átszövi az illem tanítása, akkor valamennyi pedagógus hozzáteheti a magáét, függetlenül attól, hogy fizika, informatika vagy magyar irodalom szakos.
