Térjünk vissza a legfontosabbra. Tervezik új állatfajták beszerzését?

Állatkertünket sokfelé elismerik gyűjteményünk kezelésének a minősége, sokszínűsége okán is a külföldi társintézmények. Tagjai vagyunk az Európai és a Világ Állatkertjei Szövetségének, körülbelül 60 olyan állatfajt tartunk, amelyek európai fejlesztési programokban résztvevő, veszélyeztetett, kihalástól megóvandó állatfajnak minősülnek. Ezek mellé idén rengeteg új állatfaj fog érkezni, olyan nagyszabású állatbeszerzésre készülünk, amilyen 1912-ben volt utoljára. A szavannakifutót be kell népesítenünk, új zsiráfok érkeznek, olyan antilopfajok, amik eddig sosem voltak a budapesti Állatkertben, „visszatöltjük” a struccállományt, az orrszarvúkat át kell helyeznünk, az ő helyükre kafferbivalyok kerülnek, a zsiráfkifutóban zebrák kapnak majd helyet, tehát egy komplex Afrika-kiállítás lesz az újdonságok között, de még idén érkeznek új elefántok is, továbbra is ázsiaiak, ami nehéz stratégiai döntés volt annak idején, de már ennél maradunk.

Gyerekkorom kedvencei a bölények voltak.

Hát, igen, a bölények. És például a szarvasok. Azok egyszerűen történelmi okok miatt szorultak ki az Állatkertből. A Szarvasház óriási stratégiai hibából akkor tűnt el a mai helyéről, amikor odaépítették az emberszabású majmok házát. Voltaképpen dönteni kellett, hogy gorilla legyen vagy szarvas, és az a döntés született, hogy gorilla, orangután, csimpánz, gibbon legyen. Ehhez most már alkalmazkodni kell, a kertben máshol nincs hely arra, hogy egy rendes szarvaskifutót létesítsünk. Törpeszarvas van a Pálmaházban, mint trópusi érdekesség, de sajnos a szarvas hiányzik az Állatkertből. Ellenben a Budakeszi Vadasparkban a bölénnyel együtt megtekinthetőek. Amikor a gyűjtemény struktúrájáról gondolkodunk, azt kell mondanunk, hogy kertünk legfőbb sajátossága az egzotikum, ezt szolgálja az épületállomány, nincs Magyarországon még egy állatkert, amelyik ennyi fűthető, téliesített épülettel rendelkezne, ezekben ehhez a profilhoz kell próbálni igazodni. Nem olcsó az üzemeltetés, de ennek révén tudott sokszínűvé válni az állatkertünk, az akváriumaink, terráriumaink, inszektáriumaink révén. A sokszínűség azt is jelenti, hogy a fajszámot tekintve a budapesti Állatkert Európa fajban egyik leggazdagabb állatkertje; több mint 800 féle állatot mutatunk be.

Milyen kiegészítő programokkal igyekeznek részt venni a gyerekek, fiatalok, na és persze a felnőttek környezettudatosabbá nevelésében, az ismeretterjesztésben? Fog még üzemelni a Barlangmozi?

A Barlangmozit moziként üzemeltetni nem érdemes. Több kísérletet tettünk erre, de az a tapasztalat, hogy a látogatóink inkább sétálni vágynak, mintsem moziban ülni. A múlt század elején a mozi, mint műfaj még újdonságnak számított, nem úgy, mint napjainkban. Ettől még alkalmanként, különböző rendezvényekhez is kötődően tartunk filmvetítést a Barlangmoziban, de a közönség számára elsősorban kiállítóteremként kívánjuk használni a helységet. Nyaranta pedig ez a ZOO-táboros gyerekek főhadiszállása. Összességében a környezeti szemléletformálásnak egy nagyon széles spektrumát kínálja az Állatkert, a hozzánk érkező óvodások, iskolások nemcsak helyszínt kapnak, hanem oktatási segédanyagokat is.



A honlapjukon olvastam, hogy továbbra is számítanak az önkéntesek munkájára. Kiket várnak és milyen feladatokkal bízzák meg őket?

Sokan jönnének selymes szőrű kis állatokat simogatni meg etetgetni, de nem igazán ezt várjuk, hiszen az állatok gondozásához szakképzettségre és gyakorlatra is szükség van, persze idővel néhány önkéntes azért beletanul ebbe is. Amihez leginkább várjuk őket, az az ismeretterjesztő munka, a közönség segítése, irányítása.

Várhatóan hogyan alakulnak az Állatkert árai az idén?

A tavalyihoz képest csökkentek az áraink, ami lehet, hogy kockázatos üzletpolitika, de úgy vélem, hogy a közönség ezt meghálálja, és a végén anyagilag jobban járunk. Például a családi jegy 5500 forint volt, most 4800. Megerősítettük a gyermekkedvezményeket, de még az 1700 forintos felnőtt jegyek árát is jelképesen 10 forinttal csökkentettük.

Jelenleg másodszor irányítja az Állatkertet. Újbóli kinevezése előtt négy évig környezetvédelmi miniszter volt. Ez a politikai kitérő befolyásolta a szakmai munkája alakulását?

Nem elég a szakmai kvalitás. Úgy érzem, számos sikert elértem első főigazgatói megbízatásom 10 éve alatt, ennek ellenére a tavalyi újrakezdés első időszakában értek támadások a politikai szerepvállalásom miatt, azóta ezek mintha megszűnőfélben lennének. Mégis úgy érzem, nehezebb a dolgom, mint mielőtt miniszter lettem volna, mintha könnyebb lett volna forrásokat találni vagy dolgokat elintézni. Persze, ha folytatódik az Állatkert korszerűsítése, ha jó munkát végzek ismét, akkor az újra hitelesíti a munkámat.



Máig emlékszem a televízióban mesélt sztorijára, amikor reggel a pingvinek a trolimegállóban ácsorogtak, mikor megérkezett az Állatkerthez...

Ilyen csattanós történetem most nincs. Viszont az én irodám alatt vannak az orrszarvúistállók. A kis orrszarvút, Lejlát a mamája nem nevelte. Nemcsak mesterségesen termékenyítették meg annak idején a mamát, hanem a borjút sem gondozta, ezért Leilát cumisüvegből kellett etetni, míg a féltonnás súlyt el nem érte. Mint mondtam, az ablakom alatt húzódik Lejla és a mamája kifutója, amiket farönkök választanak el egymástól, és mintegy két hónapja naponta látom, hogy anya és lánya ezeken a rönkökön keresztül elkezdtek ismerkedni egymással, ami azóta is tart. Összeengedni azért még egy éven belül nemigen fogjuk őket, de már rendszeresen összedugják a fejüket, ami rendkívül izgalmas látvány.