A megállapítás új gyógymódokhoz vezethet a jelenlegi elhúzódó, hathónapos antibiotikumkúra helyett. Arra is rámutat, miért egyre nehezebb a tuberkulózis kezelése, miért egyre több a gyógyszerrezisztens baktérium.
A tuberkulózisbaktérium életciklusáról, mutációiról eddig keveset tudtak a tudósok. Leicesteri és londoni kutatók a fertőzött betegektől vett mintákban elemezték az aktív géneket. Azt találták, hogy a köpetben lévő tuberkulózisbaktériumok közül sokat zsírcsepp burkol, ellentétben a laboratóriumban tenyésztett baktériumokkal. Tétlen, nem-növekedő állapotban vannak látszólag a baktériumok, ami segíti emberről emberre való átlépésüket.
Philip Butcher, a kutatás egyik vezetője szerint a Public Library of Science (PLoS) Medicine nyilvános tudományos portálon közölt munkájuk megalapozza egy olyan új gyógyszer kifejlesztését, mely hatásos lehet "a zsíros és lusta baktériumok ellen".
Látens tuberkulózis baktériumokat eddig is ismertek a szakemberek, de ezek inkább testi szövetekben, gyakran az immunrendszer szakosodott sejtjeiben maradtak, kevésbé a kiköhögött köpetben.
A tuberkulózist okozó Mycobacterium tuberculosis baktérium cseppfertőzéssel terjed és évente kétmillió embert öl meg világszerte.